A HVG most arról ír, hogy a magyarországi református egyház 2019-es nyári zsinata már árulkodó jelét adta, hogy tárt karokkal várja a miniszteri posztjáról 2018-ban távozott, az aktív politizálástól mindinkább távolodó Balog Zoltánt az egyház legmagasabb pozícióinak egyikébe.

A korábbi zsinati rendelkezés úgy szólt, hogy püspök csak abból lehet, aki „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik”. A „folyamatos” szó törlésével az egyház legfőbb döntéshozói módot adtak a palástját majd egy évtizedig szögön tartó, politikai karrierje idején lelkészi szolgálatot nem végző Balognak a püspökké válásra – írja a HVG.

A volt minisztert – a Hold utcai (németajkú) gyülekezet lelkészét – a colloquium, fratres’ beszélgetések házigazdái jelölték, az erről szóló Facebook-posztot Novák Katalin államtitkár is megosztotta, hozzátéve, örülne, ha Balog elfogadná a jelölést. Később maga Balog is megosztotta a bejegyzést, azzal a kommenttel, hogy „Legyen meg a Te akaratod…”

A HVG már 2019-ben arról írt, hogy református körökben kész tényként kezelik, hogy Balog püspök lesz. A lap friss cikkében hozzáteszi: olyan már volt, hogy püspökből miniszter lett, de fordítva – ahogy most Balog Zoltán pályája kinéz – nem akadt még példa a magyar történelemben.

A jelenlegi püspököt, Szabó Gábor nagykőrösi lelkész-elnök testvérét, Bogárdi Szabó Istvánt 2003-ban választották meg először a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetőjévé. A Magyarországi Református Egyházban hat évente tartanak választásokat, a jelenlegi egyházi törvények szerint a püspöki tisztet legfeljebb három egymást követő ciklusban lehet betölteni. Ezért mindenképpen új püspöke lesz a Dél-Pest megyei reformátusoknak, csak az a kérdés, hogy a volt fideszes miniszter vagy valaki más ül bele abba a székbe?

könyvelő