Úgy tűnik számomra, hogy a történelem ismétli önmagát, mert most a miniszterelnök a liberális szó helyett libernyáknak nevezte az EU liberálisait. A holland miniszterelnökre – átlépve a diplomácia nyelvhasználat ajánlott korlátait – a fickó kifejezést használta.

A rendszerváltás óta egyre több, főleg a szélsőjobboldalra jellemző módosított új szó jelent meg, ilyen például a zsidókra használatos bibsi szó, vagy ennek megbélyegző változata, a libsi, melyben benne van a liberális, de a zsidó szó is.

Miniszterelnökünk, Orbán Viktor a koronavírus-járvány elején bejelentette, hogy a járvány miatt a turizmusnak kampó. Ő meghirdette egyúttal a munkaalapú társadalmat, és a bíróság által a  gyöngyöspatai romáknak a szegregáció miatt megítélt anyagi elégtételt megkérdőjelezte, azzal az indoklással, hogy más keccsöl, míg egyesek munka nélküli jövedelemhez jutnak.

Szóval így állunk a rendszerváltás utáni politikai nyelvészkedéssel, melyet sajnálatos módon a kormányon lévő párt miniszterelnöke használ, úgy mint a kampózást és a keccsölést.

Ezeket a szavakat a legegyszerűbb, tanulatlan, előítéletes emberek értik meg, és azt is kimondhatjuk, hogy Orbán Viktor nem véletlenül használja ezeket a szavakat. Tudatosan használja, mellyel egyfajta, a „néppel” történő azonosulást akar demonstrálni. Tegyük hozzá, az ember általában olyan kifejezést nem tesz magáévá, amelyről azt érzi, hogy olyan társaság használja, amelyikhez nem akarna tartozni. Ez a társaság most, melyet nyelvújító kifejezéseivel a magyar miniszterelnök megcéloz, éppen a szélsőjobboldali, gyűlölettel teli, de amúgy nyomorba taszított tömeg.

Tegyük hozzá, a magyar kormányfő megszólalásaiban korábban sem volt idegen a lenéző, már-már pökhendiségbe hajló megvető stílus.

A menekültválság óta kifejezetten tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan célozgat a láthatatlan háttérhatalmakra, a hazai civil ügynökökre, akik külföldi érdekeket képviselnek, és persze elmaradhatatlan a Sorosozás, melyet Soros György kilencven éves magyar származású emberre használ, pedig annakidején az ő pénzén tanult külföldi egyetemen. Az angol nyelvtudása is innen van.

Használt már ő olyan kifejezést is, hogy gazdaállat híján a magyar parazitáknak meg vannak számlálva a napjai. Ezt a kijelentését nem akármikor tette, hanem még a 2016-os március 15-i beszédében. Beszélt ő emberjogi harcosok falkáiról is, mely azt gondolom nem illő beszéd egy, a népet képviselő miniszterelnök szájából. Mert ő nemcsak azoknak a miniszterelnöke, akik őt megválasztották, hanem az egész magyar népé. Ezt ő is annakidején hangoztatta, mikor azt mondta, hogy nem a kétharmad miniszterelnöke vagyok, hanem az ország egészének, háromharmadának.

Ezek után idevaló az a mondása is, hogy ne azt nézzék, hogy mit mondok, hanem, hogy mit csinálok. Való igaz az, hogy az embert nem a beszéde, hanem a tettei jellemzik leginkább. De emlékezzünk csak arra is, hogy valamikor ő mondta fennen és büszkén, hogy én még sohasem hazudtam.
Ki érti ezt?

Kocinkó