A rendőrség felfigyel rá, és a rádióban bemondatják, hogy vigyázzanak az autósztrádán közlekedők, mert egy autó szembehajt velük. Ezt a megtévedt autóvezető is hallja, és fennhangon hozzáteszi, mi az, hogy egy autó jön szembe? Mind szembejön!
Nos, valahogy így vagyunk ezzel mi is, magyarok, pártunk és kormányunk jóvoltából. Mert, ha az Európai Parlament például számon kéri a Sargentini-jelentés alapján, hogy csorbulnak a demokratikus jogok Magyarországon, vagy például miért fogadtuk be a volt Macedón miniszterelnököt, akit az ottani bíróság jogerősen – korrupció miatt – elítélt, akkor ezekre csak egyetlen egy válasz van. Ez a válasz rendkívül jól bevált főleg belföldön, de részben külföldön is. És ez eképpen szól: „bárhonnan is jönnek az idegenek - akár üldözöttek, akár menekülők -, tőlük félni kell. Ennek alapján az ország védelme mindennél fontosabb, azaz a magyaroknak már évek óta sulykolt szó, hogy migráns. Ez igen jól bevált, és mindenre magyarázatul szolgál. Pedig a magyar nép pár évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy mit jelent a migráns szó!
Most már tudja ezt az egyszerű gyűjtőfogalmat, mely semmiféle gondolkodást, mérlegelést nem igényel, és sok embert – jobboldalit, baloldalit – meg lehet vele téveszteni. Arról persze senki sem beszél, hogy ezek a migránsok nem Magyarországra akarnak jönni, hanem Európa boldogabb, nyugati felébe, főleg Németországba és Franciaországba.
Ne kérje tőlünk, magyaroktól számon az Európai Parlament, hogy mi is az a letelepedési kötvény, melynek segítségével immáron több, mint húszezer jól fizető migránst – főleg kínaiakat és keleti szlávokat – telepítettünk be Magyarországra, és persze az Európai Unióba is.

A kormányzat csak a jól bevált frázisokat puffogtatja, azaz megvédjük Magyarországot, és ebbe ne szóljon bele senki sem. Még az az Európai Unió sem, melynek még teljes jogú tagjai vagyunk.

Miért baj az, hogy Nikola Gruevszki volt – de időközben elítélt – macedón miniszterelnöknek, „szövetségesünknek” soron kívüli menedékjogot adunk. Mondják csak Brüsszelben, hogy a magyar diplomácia beavatkozott Macedónia belügyeibe, mondhatják!

Mert ki az az Európai Parlament, amely előírja nekünk, magyaroknak, hogy mit tegyünk. Azt teszünk, amit akarunk, hiszen nemzetállam vagyunk! Igaz, hogy ezzel, mármint a magyarkodással történelmünk során nem igazán mentünk semmire sem, sőt mindig a vesztes oldalra kerültünk, gondoljunk csak a szabadságharcainkra, meg az I. és a II. Világháborúra, de hát olyan jó elhinni, hogy mi mindenhatók vagyunk, és szembe mehetünk szövetségeseinkkel itt, Európában, a politikai sztrádán.

Gruevszki – mint „szövetséges” migráns – marad, és persze Orbán Viktor is. Bár, ha a múlt hét végi tiltakozás tovább folytatódik, a dolgozókat kizsákmányoló „rabszolgatörvény” ellen, akkor már ez sem biztos.

Azt is be kell látnunk, hogy a demokratikus világ, mellyel szembemegyünk, nem tudja, de nem is akarja megváltoztatni a sorsunkat.

Ezt nekünk, magyaroknak kell(ene) megtenni, még akkor is, ha nemzeti színű ekével szántják a hátunkat.

ábrahám