2008-ban kirobbant egy pénzügyi és gazdasági világválság, melynek nyomán elindult egy járvány a világban. Ez a fertőzés felütötte fejét az Európai Unióban, de még az Egyesült Államokban is. A II. Világháború után kialakult nyugati liberális demokrácia végnapjait éli? – tehetjük fel a kérdést.

S ami Magyarországon történik, az még elgondolkodtatóbb. A rendszerváltáskor ugyanis, majd harminc évvel ezelőtt, megszűnt az úgynevezett szocializmus, az egypártrendszer. Mindenki hitt a többpártrendszerben és a nyugati típusú demokráciában.

A magyar rendszer is egyre inkább látszólag jobbra tolódik, példaképét a múltban keresi, azaz a két világháború közötti Horthy-rendszerben. Abban a Horthy-rendszerben hisz, az úri világban, amely revanspolitikája révén a hitleri Németország mellett harcolt a keleti fronton a sztálini Szovjetunió ellen. Ennek aztán az lett a vége, hogy a vesztes II. Világháború után a keleti blokkban találtuk magunkat, azaz Európának annak a részében, amely kommunista fennhatóság alá került.

Magyar Bálint megfogalmazta ennek a mostani magyar politikai berendezkedésnek a lényegét, utalva a korrupcióra, és a kialakuló egypártrendszerre, mely díszletül használja a demokráciát, annak intézményrendszerét. Posztkommunista maffiaállamnak nevezte ezt az új alakulatot, amely egyeduralomra tör, és bolsevik módon viselkedik. A Fidesz már nem jobboldali párt, hanem egy egyeduralomra törő pártképződmény!

Elavult szlogenekkel, jelmondatokkal, féligazságokkal operál a mai hatalom, és nem kormányoz, hanem a propaganda révén próbálja hatalmát bebetonozni. Megszerezték már a parlamenti kétharmadot – most ne részletezzük, hogy hogyan -, és emellett a gazdasági- és médiahatalmat is.

A rendszerváltáskor a magyar országgyűlés a népszuverenitásból eredően megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mellyel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek. Ez az Alkotmány ideiglenes Alkotmányként működött, melynek alapján egy végleges Alkotmányt csak népszavazással lehetett volna elfogadni.

2011-ben viszont megszületett az úgynevezett Alaptörvény, melyet semmiféle népszavazás nem szentesített, s melyet lényegében a Fidesz parlamenti kétharmada szavazott meg. Így már nincs Alkotmány, hanem Alaptörvény, más szóval megszűnt a Magyar Köztársaság is, és egy Magyarország nevű állam jött létre.

A köztársasági elnök is olyan elnök, melynek nincs köztársasága!

Az Alaptörvény – alkotmányjogászok szerint – nem helyettesítheti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, ezért ha az Alaptörvény nem a magyar Alkotmányból következik, akkor minden erre alapuló jogi intézkedés törvénytelen!

Tehát az Alaptörvény lényegében egy államcsínyt valósított meg, kiiktatva a valódi Alkotmányt, és ezzel egy alkotmányos válságot idézve elő.

Most tavasszal Európa Parlamenti választások lesznek. Sorsdöntő ez a választás itt Európában, mert el fog dőlni az a kérdés, hogy az úgynevezett illiberális demokrácia, azaz más néven hibrid demokrácia fog létrejönni Európában, vagy marad a valódi nyugati típusú demokrácia.

Azt is kimondhatjuk, hogy az illiberális „demokráciák” a „féldemokráciák”, más szóval hibrid rendszerek a régi liberális demokratikus intézmények, és az antidemokratikus hatalomgyakorlás XXI. századi vegyülékének fogható fel, mely ez átmenet a valódi demokrácia és a tiszta diktatúra között.
Azt is tapasztalhatjuk, hogy az erőszak, a vér, és a terror helyett a jogalkotás az, az ilyen illiberális demokráciában, amellyel ezt a rendszert célzott adminisztratív eszközökkel fenntartják.

Ez a rendszer így legitimnek is tűnhet a kívülálló számára, sőt demokratikusnak, miközben olcsóbb is, mint a valódi diktatúra, amikor a rendszerrel egyet nem értő embereket lefüggönyözött fekete autóban – sok pénzbe kerülő -  állami erőszakszervezetek szállították el.

Sajnos azt is tapasztalhatjuk, hogy ezek a hibrid rendszerek nemzetinek, sőt kereszténydemokratának nevezik magukat. Miközben a keresztényi tanokkal kifejezetten hadilábon állnak. Hatalmukat Isten ajándékának fogják fel, és úgy is viselkednek, mint a kiválasztottak.
Ez már Amerikában is tapasztalható, hiszen Donald Trump elnök ugyanilyen nemzetállami struktúrában gondolkodik, hangsúlyozván, hogy Amerika mindenekelőtt. Építtetné ő is – mert választási beszédében megígérte – a déli határkerítést Mexikóval, melynek költségét annakidején Mexikóval akarta megfizettetni, most pedig a demokrata többségű kongresszussal, mely nem akar kötélnek állni.

Hogy mi lesz a világgal, és azon belül Magyarországgal, azt gondolom, hogy ezek után hamarosan megtudjuk, méghozzá ebben az évben, 2019-ben.

ábrahám