Aki meg kissé tájékozottabb, az tudja, Tápénál és Röszkénél történhet csupán a fogadásuk. A kerítésen valahogy mégis átjutottakat (éjszaka) hőkamerákkal azonnal észreveszik, és visszatoloncolják őket Szerbiába. A két hivatalos áteresztő helyen pedig naponta csupán egy-egy (!) embert bírálhatnak el, illetve engedhetnek át. Ezek pedig ahogy a hivatalos papírokat megkapják, azonnal utaznak tovább Németországba. Számukra ilyen kegyetlen hely, mint Magyarország nem vonzó terület. Itt senki se marad közülük.
Más ellenségképet próbálnak tehát keresni. Az utóbbi időben például a bírákra jár a rúd. A bíróságok eddig még viszonylag független ítéleteket hozhattak, ami jóformán sose a Fidesz szájíze szerint történt. A gyöngyöspatai cigánygyerekek például közel tíz évig szegregáltan, a magyar gyerekektől elkülönítve tanulhattak. Ezért a bíróság számukra majd 100 millió Ft-ot ítélt meg összesen. Ez a Fideszben óriási felháborodást váltott ki. Annyira, hogy még Orbán Viktor is feldúlva ecsetelte, mivel szerinte „a gyerekek munka nélkül jutottak hatalmas összegekhez”. Azonban elsikkadt a lényeg! Ezek a szerencsétlenek másod -, vagy harmadrendű képzést kaptak, amivel nemhogy gimnáziumba, de még szakmunkásképzőbe sem veszik fel őket, rendkívül hiányos ismereteik miatt. Vagyis egész életükre ki lettek zárva a továbbtanulás lehetőségéből. Pedig a tehetség minden népnél egyforma arányban születik. A Bíróságok tulajdonképpen ezt vették alapul a részükre megítélt viszonylag nagy összegekkel. A nagy felháborodás keltés oda vezetett, hogy az emberek bizalma rendült meg a bíróságok munkájában. Másrészt elképzelhető, hogy több bíró fog ezután nem a lelkiismerete, hanem Orbán szándéka szerint dönteni. És ez már nem „igazság”-szolgáltatás lesz.
Vannak más tervek is. Újra előkerült a Gyurcsányozás, az öszödi beszéd emlegetése, az állítólagos szemkilövés és Dobrev Klára lejáratása is. Dobrevnél az Európai Egyesült Államok szorgalmazását kifogásolják, hogy ezzel a magyarság elvesztené évezredes történelmét. Egy európai népi katyvaszba kerülne, ahol pár év alatt még a nyelve is eltűnne. Persze ez jól hangzik, csak egyszerűen nem igaz. Az EU-nak ilyen kiterjesztése elsősorban a bérek és a nyugdíjak harmonizációjára és az eddig is meglévő EU törvények betartásának szigorítására vonatkozna. Például, hogy ne lehessen az Orbán féle „pávatánccal” itthon mást mondani és tenni, mint amit az EU értekezleteken nagy hangon hirdet.
Kik jöhetnek még új ellenségképként szóba? Az egyre markánsabban szerveződő tudóscsoportok talán. Például Pálinkás József volt miniszter és volt MTA elnök Felelős Értelmiség csoportja, az Eötvös Csoport, vagy Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalomról lehet szó. Mindhárman a felelősen gondolkodó, hiteles embereket felmutató polgári körökből gyűjtik szimpatizánsaikat. Sajnos ezeknek egyelőre nincs akkora követő bázisa, amivel a Fideszt nemhogy ellensúlyozni, de megközelíteni is lehetne. És párttá szervezésük is kérdéses még. Nem is beszélve arról, hogy már így is túl sok kis párt van. A tönkrebírságolt és kettészakadt Jobbik jelenleg még gyengének tűnik. Talán a jól növekvő Momentum jöhet szóba, mivel máris „külföldi ügynöknek” titulálják, pedig erre a címre éppen a Fidesz lenne jogosult az orosz hatalom és Jelcin ügynökeinek beengedésével. És ezeknek nyugati útlevelek biztosításával. Ez a csoport egy nemzetközi beruházási banknak álcázott kémszervezet, amit az amerikaiak mutattak ki.
Az ellenségkép keresésen kívül egész más irányba is próbálnak nyitni. Ezért került az Igazságügyi Minisztérium élére Varga Judit, ezért került kinevezésre Novák Katalin mellé a fiatal, egyetemista Rácz Zsófia. Már az se baj, hogy Varga még az ellenzék szerint is egy szuverén, önálló gondolkodású személynek tűnt. De aztán sajnos hamar kiderült, gyorsan átvette a Fidesz politikai stílusát és mára már teljesen az ő szövegüket fújja. Annyira, hogy az egyik néppárti tanácskozáson úgy fogalmazott, a Néppártnak kell változnia, hogy a Fidesz benn tudjon maradni. Rácz Zsófia helyettes államtitkárról is kiderült, nemrég még amerikai ösztöndíjasként egy amerikai riporternek nyilatkozva kijelentette, „ha külső kockázatokról beszélünk, akkor Oroszországot kell kiemelni”, mert káoszt igyekszik teremteni dezinformációs eszközökkel Amerikában és az Európai Unióban is, „amitől nem félni, hanem arra felkészülni kell”.
Vagyis egyelőre csak a változási hajlandóság látszik, de a tényleges út még nem.
Baky Miklós
