Eközben az ellenzéki oldalon folyik az öncélú szócséplés a jövő évi esélyekről. Ígérték, hogy október 23-ára már egyfajta egységet fognak felmutatni, ehhez képest – az időjárásra hivatkozva – elmaradt a közös szereplés.

Mielőtt bármilyen következtetést levonnánk, először nézzük a 2014. évi parlamenti választás számait, azaz, hogy hogyan oszlottak meg a szavazatok a pártok között. A Fidesz 44,87 %-ot ért el (2264780 szavazattal). Ez 133 mandátumot jelentett a csökkentett létszámú parlamentben. A közös listás baloldal 25,57 %-ot ért el (1290806 szavazattal). Ami 38 mandátumot jelentett a törvényhozásban. A Jobbik 20,22 %-ot ért el (1020476 szavazattal), mely 23 mandátumot ért. Az LMP pedig 5,34 %-ot ért el (269414 szavazattal). Ez 5 mandátumot jelentett nekik. Összefoglalva, az ellenzék - a Jobbikot is beleszámolva – 51,13 %-ot ért el a rájuk leadott összesen 2580696 szavazattal. Az aránytalan választási szisztémában ez csupán 66 mandátumot jelentett nekik, mert a mostani választási rendszer a győztes pártot jutalmazza.

A számok alapján jól érzékelhető, hogy a kevesebb szavazatot elérő Fidesz mégis kétszer annyi képviselőt küldhetett a parlamentbe, mint a teljes ellenzék. Azaz a 133 mandátum áll szemben a 66 mandátummal.
Ha feltételezzük, hogy csak két ellenzéki párt jutott volna be a parlamentbe, akkor is a mostani választási rendszerben csak 76 képviselőt küldhettek volna oda. Ez külön-külön 25,5 %-ot tételez fel, míg a Fidesz a 45 %-ával még így is 123 mandátumot tud szerezni magának.

2018-ban az egyébként felszalámizott ellenzék feladata az lenne, hogy egy ilyen torzító választási törvény mellett buktassa meg a Fideszt. Minél több ellenzéki párt indul, annál inkább a Fidesz fog nyerni a mostani választási törvény szerint, nem beszélve arról, hogy az úgynevezett demokratikus ellenzék a Jobbik nélkül eleve nem tudja legyőzni a Fideszt.

Hogy mi lesz az eredmény, jövőre majd meglátjuk.

egy nyugdíjas olvasójuk
név és cím a szerkesztőségben