Az eredményben a Fidesz és az ellenzék is alaposan kivette részét…
A Fidesz minden oldalról bebiztosította magát. A választási törvény, a szavazókörzetek átalakítása, teljes médiájuk bevetésével elért agymosás mellett a választás napjának szinte percnyi pontos kidolgozása a maguk javára és végül az elképzelhető, de nem bizonyítható választási csalássorozat meghozta az eredményt.
A másik oldalon ott van az elképesztő szervezetlenség, az összefogni való képtelenség, az egymás elleni acsarkodás, a helyzet józan ésszel való felfogásának képtelensége. Ez utóbbi a külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha a pártokat tízéves gyerekek eszével ellátott vezetők irányítanák. Hiszen 8 év alatt már mindenki megtapasztalhatta, hogy a Fidesz vezetők szájából igaz szó szinte sosem hangzik el, arra adni nem lehet. Tőlük tisztességes választás nem várható.
A két tévében megszólaló vezetők szinte mindegyike hangsúlyozta az összefogás szükségességét, ugyanakkor mindig elhangzott: de a Jobbikkal semmiképpen, de a DK-val kizárt, és hasonlók. Ugyanakkor látszik, alapvető volt a nyerhető pénz kérdése. Az LMP-nél (melyet 5-9%-nál többre soha nem mértek) sokáig ragaszkodtak a 106 főhöz. Amikor ezt Hadházy megtörte, kapott is akkora ütést, hogy a radiátornak vágódva még az eszméletét is elvesztette. Még jó, hogy olyan szerencsésen esett, ami nem okozott egy agyalapi törést és a halálát! Merthogy elvesztettek 160 milliót, ami Sallai úrnak legalább 20 milliós zsebpénzt jelentett volna. Hol van itt az ország érdeke??? De a túlfűtött önbizalomtól elvakult Jobbik sem volt hajlandó semmi kapcsolatfelvételre. Nem is szólva a túlkoros Lendvai Ildikóról, aki a Jobbik „halálos ölelésétől” riadozott – szegény.
Pedig több olyan lépés is lehetett volna, ami nem sértette volna meg szentséges különállásukat. De semmire nem voltak hajlandók. Pl.
(1) a hét „nagyobb” párt legalább megegyezhetett volna 3-5 vezetőben, akik mellett más párt nem indít jelöltet.
(2) Az összes szavazókörbe kellett volna jelölni két-két párttól ellenőrt, a választás menetének és főleg az összeszámlálás, a jegyzőkönyv hitelesítés szabályosságára való odafigyelésre. Amint kiderült, a 10286 szavazókörből több mint 5000 -ben csak Fideszes ellenőrök voltak. Azt hamisítottak, amit akartak. A tévékben megszólaló pártok állandóan azt szajkózták, most is innen meg innen jövök, és holnap is x helyre megyek. Ugyan mi a francot tudtak csinálni a nagy mászkálásban, ha még ezt se tudták megoldani? A beküldésre kerülő jegyzőkönyv fénymásolatát minden aláíró megkapta. Nem hiszem, hogy a legkisebb faluban is ne lett volna olyan tanító, vagy diák, aki ezt lefényképezi, és beküldi e-mailen az illető pártnak, ahol összesíthették volna, és akkor nem lehetett volna filozofálni azon, biztosan csalt a Fidesz. De ennyi esze egyetlen pártvezetésnek se volt. Arra vártak, hátha akad majd egy Józsi bácsi, aki megírja, én a maguk pártjára szavaztam, meg a feleségem is, mégis az összesítésben nulla szavazat lett. Ezt azonban egyetlen bíróság se fogadná el.
(3) Gödöllő polgármestere, Gémesi György pártja nagyon okosan be tudott csatlakozni az LMP-hez, nem nevezett be induló pártként, ugyanígy meg kellett volna ezt tennie az Együttnek, a Párbeszédnek, és a Momának is. Ezen „pártok” tényleges tagságát jóformán egy kézen meg lehetett számolni. Ezeket a mikropártokat sosem mérték 1% felett. Valami önmérsékletet az ország elvárt volna tőlük.
Igaza lett a Fidesznek, ezzel az eredménnyel bebiztosították a hatalmukat, megvalósult az egypártrendszer. A megmaradt pár ellenzéki képviselő csak és kizárólag arra kell, hogy a demokrácia halvány látszata fennmaradjon. Eddig is arra voltak jók. A nép meg nézheti, mint vásárolják fel az Orbán-rokonok, meg haverjaik a még magánkézben lévő kisvállalkozók vállalatait, mert lassan más már nem marad az országból, amire rátehetnék a kezüket.
Baky Miklós
