A megyei adatokat átvizsgálva és elemezve, a napnál világosabban kiderül, hogy kikhez kerültek az állami földek. Ezekből egyértelműen látszik, hogy a nagybirtokosok kezébe, akikre már nem vonatkozik a helyben lakáshoz kötött földhasználat.
Nézzük sorjában. Hajdú-Bihar megyében az elárverezett több mint tizenkétezer hektár állami föld használatát, hetven százalékban mindössze huszonegy tulajdonosi érdekkör szerezte meg.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a föld közel kétharmadát az arra licitálók tíz százaléka szerezte meg, háromszáz hektár feletti birtokterjedelemben, mindössze negyvenöt érdekkör.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a több mint tizenegyezer hektár állami terület ötven százalékát meghaladóan néhány tucatnyi tulajdonosi érdekkör kaparintotta meg.
 

Pest megyében a területek háromnegyedét huszonhét nagy tulajdonosi érdekkör kapta meg, míg Veszprém megyében a földek kétharmada, vagyis ötezernyolcszáz hektár tizenkilenc nagy tulajdonosi érdekeltségi körnek jutott.
Szembe menve látványosan azzal a kormánypropagandával, hogy a földek nagy része családi, illetve kis- és középvállalkozásokhoz jutott, azaz a kormány – legalább is állítása szerint – támogatja a helyben lakókat a földszerzés tekintetében. Ez egyáltalán nem igaz a fenti statisztika tükrében, ennek oka pedig az, hogy a földhasználat nincs törvényileg helyben lakáshoz kötve, azaz bárki licitálhatott a földekre.

Békés megyében is hasonló a helyzet, ahol az eladott állami földterület több mint kétharmada nagyvállalkozásokhoz jutott.
Már korábban nyilvánvaló volt, hogy például Mészáros Lőrinc nézte ki magának a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt kétezer hektáros állami területet. A szóbeszédet az indította el, hogy erre a földterületre egyetlenegy licitáló sem jelentkezett be.

Az is gyakorlattá vált, hogy a földárveréseken olyan helyi strómanok licitáltak, akik idegen érdekeket képviseltek, és akikkel a valódi helyiek nem tudtak versenyezni.
Jellemző módon, visszatérve Mészáros Lőrincre, ő egyben megvette a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt-t, és így 2051-ig övé lett a teljes földterület használati joga.
Megjegyzendő, hogy ezzel a tranzakcióval, Mészáros mintegy tizenháromezer hektárra növelte agrárérdekeltségeinek földterületét.
Megállapíthatjuk tehát, hogy nem a helyben lakó családi-, kis- és középvállalkozások jutottak állami földekhez, hanem a hatalomhoz közelálló oligarchák és gazdasági érdekkörök.

Bakonyiné Soós Magda