Alcíme: Nemhogy nem győzzük le a nyugati világot, de végérvényesen lemaradunk mögötte. Ebből a cikkből idézünk:

„Jelen írás szerzője a rendszerváltás reményteli éveiben – 1992 és 2012 között – aktív támogatója volt Orbán Viktornak és pártjának. Barátaimmal együtt számos, Fidesz mellett kiálló egyesülésnek (Professzorok Batthyányi Köre, Nemzeti Kör, Szövetség a Nemzetért, Vének Tanácsa, stb.) voltam tagja. Hihetetlen szomorúsággal és csalódottsággal veszem tudomásul Orbán Viktor politikájának átalakulását, szakítását a demokratikus alapelvekkel. Emiatt számos írásban javasoltam Orbán Viktor átmeneti visszavonulását, a vezetés átadását párttársainak. (…)

Nincs kétségem, hogy a Soros György elleni intenzív kampányt Orbán Viktor egyetértésével indították el. Az ember nehezen érti meg, hogy egy amerikai milliárdos támadása hogyan foglalhat el kiemelt helyet egy választási kampányban. Eszerint a Fidesz vezetője meg van győződve arról, hogy egyetlen ellenségünknek kikiáltott idős személy lejáratása döntő momentum a 2018-as választás megnyerésében. Szakítva a hagyományokkal, nem az ellenzéki pártok elleni csatával, nem a jelenlegi kormány teljesítményének bemutatásával akarnak sikert elérni, hanem karaktergyilkossággal, félelemkeltéssel, súlyos milliárdokat sem sajnálva erre. Olyan feltételezésekkel manipulálnak, olyan mondatokat adnak Soros szájába, olyan kijelentéseket tulajdonítanak neki, amelyeket sohasem mondott. Ez egészen sajátos magyar lejárató akció, nem hiszem, hogy lenne rá példa a demokráciák történetében. Orbán Viktor és a Fidesz abból indul ki, hogy Soros hitelének csökkentésével végeredményben az ellenzék pártjainak a hitelét veszi el. Azt gondolják, hogy a magyar választópolgár szellemi színvonala olyan alacsony, hogy nem veszi észre a hátsó szándékot. Meg sem kísérlik, hogy konkrétan rámutassanak, hol és mikor mondott Soros György olyanokat, amelyek a kampány mostani szakaszának hét pontjában szerepelnek. Tömény hazugságokkal operáló pártokká váltak, ami minden magyar állampolgár számára szégyen! (…)

Jó lenne tudni azt is, hogy a támogatások odaítélésében milyen szempontok játszanak szerepet. Ország-világ előtt szemet szúr, hogy ebben kiemelt helyet foglal el a labdarúgás. Sajnos e téren Orbán Viktor megérzése teljesen csődöt mondott. Ilyen leégést egyetlen politikus sem engedhet meg magának. A magyar labdarúgás, ezen belül a miniszterelnök szülőfaluja óriási támogatásban részesült, ugyanakkor soha nem látott mélypontra süllyedt a színvonal. Ebben sajnálatos módon a miniszterelnök vonzalma döntő szerepet játszott. Joggal merül fel a gondolat, hogy Orbán Viktor hasonló baklövéseket, átgondolatlan döntéseket más területen is elkövet – csak ezek nincsenek annyira szem előtt.

Figyelembe véve a kritikákat, amelyekben a kormány – és az egész ország – részesül az európai demokratikus államok részéről, nehéz értelmezni, hogy „csak idő kérdése, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt az egész nyugati világban győzni fogunk”. Talán csak nem ennek a célnak az elérésére történnek a sajtó területén végzett központosítások, drámai átalakítások: a Népszabadság megszüntetése, a vidéki lapok tulajdonosi körének megváltoztatása?

Erős kételyeim vannak, hogy ezzel és hasonló intézkedésekkel kivívnák a nyugati országok elismerését, netán térdre kényszerítenék őket. Sőt: jó esély van arra, hogy sajátos kormánypolitika miatt a nekünk adott százmilliárdok egy részét is visszavonják. Csak ki ne zárjanak bennünket az EU-ból!”

Eddig a cikk, melyet olyan ember írt, aki demokratikus változásokat remélt Orbán Viktortól. A gondolkodók közül sokan eltávolodtak már az orbáni politikától, többek között Mellár Tamás is, aki országosan és nemzetközileg is ismert és elismert közgazda, és Solymosihoz hasonlóan korábban Fidesz-hívő volt. Mellár indul a jövő évben a Fidesszel szemben, és még a Jobbik támogatását is elfogadja a győzelem érdekében. Azt állítja, hogy a Fidesz leváltása után kell majd egyezkedni az ideológiai dolgokról, de addig össze kell fogni!

Ugyanakkor Török Gábor politológus nemrég az ATV-ben kijelentette, hogy az igen csak politikai gödörben lévő MSZP-t el tudná képzelni a Fidesz koalíciós partnereként is a jövőben. Gondolatát azzal indokolta, hogy Botka László miniszterelnök-jelölt visszalépésével az MSZP képes a jelenlegi kormányzó párt, azaz a Fidesz mellé állni. Sajátos jeleit tapasztalhatjuk annak is, hogy a Fidesz próbálja országosan és helyben is a lejtőn megállítani a rendszerváltó pártot, az MSZP-t, talán egy későbbi összefogás reményében, ennek egyre-másra láthatjuk a jeleit a Fidesz által uralt médiában is.

ábrahám