Hát ez az állítás aztán végképp nem igaz, még ha ezt az egykori MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete ifjúsági tagozatának segédmunkatársa állítja is. Mert a tény az, hogy az egyes emberek szabadságjogai csak odáig terjedhetnek, ahol a másik ember jogai kezdődnek a liberális demokráciában. Ahol, és ezt kimondhatjuk, viszont a közérdekre hivatkozva, az egyéni szabadságokat politikailag korlátozzák, vagy elnyomják, ott bizony előbb-utóbb megszűnik a szabadság, és jön az önkényuralom, vagy a nyílt diktatúra.

Kövér László még azt is állította ugyanezen a konferencián, hogy ha mindenkinek mindenhez joga van, az káoszhoz vezet.

Akkor magányos hiénák vagyunk, akik bármikor hajlandók átharapni saját fajtársaik(?) torkát is. Ezzel szemben a biológiai valóság az, hogy a hiénák falkákban élnek. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy nem létezik olyan liberális társadalom, ahol mindenkinek mindenhez joga van!

Sajnos a II. Világháború megmutatta, hogy egymás torkát képesek az emberiség különböző csoportjai átharapni, szándékosan nem mondok fajtársait (mert ez a hitleri fajelmélethez vezetne), viszont a liberális demokráciában ez sohasem volt szokás.

És végezetül egy nyugati liberális demokráciában is van közös társadalmi meggyőződés, csak hát ez senkire sem kötelező. A többség elismeri, hogy lehetnek más meggyőződésű embercsoportok is, azaz a társadalom különböző csoportjai toleránsak egymással, és nem rekesztik ki egymást a társadalomból.

Kövér László még azt is állította a balatonszárszói konferencián, hogy kifejezetten „kommunista találmány” a politikát és a vallást két különböző dolognak nevezni. Persze nem tudhatom azt, hogy az egykori segédmunkatárs tisztában van-e a francia felvilágosodás történelmi szerepével, de az 1789-es francia forradalom választotta külön az egyházat a világi hatalomtól, mely korábban igen csak szoros összefonódásban létezett egymás mellett.

Ezt nevezik tudományosan szekularizációnak. Az nem vitatható, hogy a kommunisták, de lehet, hogy annakidején Kövér László is, valóban egyházellenesek voltak.

A kereszténység annakidején az Európát és Észak-Afrikát uraló Római Birodalomban terjedt el. Azt is tudjuk, hogy Jézust, a Megváltót éppen ez a hatalom feszíttette meg, miközben Pilátus, Róma izraeli helytartója, a halálos ítélet kimondása után a zsidók előtt mosta kezeit.

Azt gondolom, hogy azt Kövér László is beláthatja, hogy emiatt a katolikus egyház mindig is gyanakvó volt az állammal szemben, hiszen az egyházat, melyet Jézus alapított, kezdetben keményen üldözte a Római Birodalom.

De, hát a Római Birodalmat még senki sem nevezte kommunistának, azaz ennyit a Kövér-féle kommunista találmányról.

Kocinkó