Balog megválasztása a Magyarországi Református Egyház (MRE) négy egyházkerületében zajló tisztújítás keretében történt. A Dunamelléki élére új püspököt kellett választani, mivel Bogárdi Szabó István (Szabó Gábor nagykőrösi lelkészelnök testvére) már a harmadik hat éves ciklusát töltötte és a szabályok csak ennyit engednek.
A Telex internetes híroldal összeállítása szerint a választás előtt a Dunamellékiben érdekes helyzet alakult ki, mivel itt a volt emberi erőforrások miniszternek kihívója akadt, dr. Balla Péter, a Károli volt rektora személyében. Balog Zoltán ajánlását szeptember elején jelentették be a Hold utcai gyülekezet „Colloquium, fratres” elnevezésű beszélgetéssorozatának szervezői. Pár nappal később a HVG írt arról, hogy Balog nevének a felmerülését páran nem vették jó néven az egyházból, ezért megkeresték a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektorát, dr. Balla Pétert, hogy szálljon versenybe a püspökségért. A lap információi szerint a Ballát felkereső reformátusok azt szerették volna, hogy “ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra”.
Balla Péter egyetemi oktató és nemzetközileg elismert teológus, korábban Skóciában tanult, a Károlin pedig a mai napig tart órákat. 2002-től négy éven át dékánhelyettes volt az egyetemen, majd 2011 és 2019 között rektor. Mindemellett veje a 2013-ban elhunyt idősebb Hegedűs Lórántnak, az egyházkerület korábbi püspökének, akit 1994-ben a nagykőrösi református oktatás újraindításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért Nagykőrös Díszpolgára kitüntető címmel jutalmazott a Kiss János vezette önkormányzat.
Hegedűs volt az egyházkerület püspöke akkor is, mikor fia 1998-ban a MIÉP alelnöke lett. Egyházi források szerint a Fidesz-KDNP színeiben elinduló református lelkészek kezdetben csak a MIÉP térnyerése ellen indultak el, később szépen lassan, de egyre inkább a Fidesz mögé állt be a református egyház. A családi szál ellenére Balla nem tűnt fel politikai színekben.
Balog napjainkban is a Hold utcai templom (a Budapest-Hold utcai, avagy németajkú gyülekezet) lelkésze, ahova a ’90-es évek elején került Maglódról. A Fidesszel való kapcsolata 1990-ben kezdődött, onnantól kezdve több pozíciót is betöltött. 2012 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának feje volt. Emmi vezetőként a NER pénzköltéseire azzal reagált, hogy “felebarátunk szemében ne keressük a szálkát, inkább önvizsgálatot tartsunk”, míg a 2016-os bevándorlási hullám idején is inkább “migráns válságról” és kommunizmusról beszélt a keresztény felebarátiság helyett.
A választáson indulók püspökjelölti vitára is összeültek. Szó volt ígéretekről és politikáról, a jelöltek bemutatták magukat. Balog két dolgot hangsúlyozott: az egyik, hogy a fiatalokra és az egyház fiatalítására fókuszál, az “internet segítségével” az evangélium terjesztésében és az iskolai hitoktatásban gondolkozik. A másik, ami viszont Balog igazi előnye Ballával szemben, hogy a pénz kérdése a leendő püspökök válasza szerint az adománygyűjtéseken túl láthatóan az államban rejlik. A vitán mindkét jelölt arról beszélt, nem szégyen az állami pénzeket elfogadni, sőt Balog azt is kijelentette a református egyház kapcsán, hogy „úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét.” Mivel 1948-ban az állami hatalom “mindent elvett az egyháztól”, ezért ők “nemcsak kérnek, hanem el is várják a kormánytól” a segítséget.
A Fidesz nem először bukkan fel a református egyház körül: 2016-ban Orbán a református egyház lapjának beszélt interjúban a migrációról, 2019-ben pedig az MRE közleményében gratulált a Fidesz győzelmének. Ugyanebben az évben az MRE közös zsinatán Gulyás Gergely beszédet mondott, a tiszántúli egyházkerület püspöke pedig Áder János levelét olvasta fel.
A nemrégiben elhunyt nyíregyházi kórházigazgató amellett, hogy a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, a Fidesz frakcióját vezette a nyíregyházi közgyűlésben. Ugyanígy református lelkész a Fidesz országgyűlési képviselője, Demeter Zoltán is. Orbán Viktor október 31-én azt mondta a csömöri református templom felépüléséért tartott istentiszteleten, hogy a kormány továbbra is “kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz”.
A kormány támogatása az elmúlt években egyébként láthatóan megnőtt, a HVG szerint csak a legutóbbi parlamenti választások óta 29 milliárd forint került református gyülekezetekhez. Ezt az egyház igyekezett meghálálni, Nagykőrösön például nyíltan beszálltak a Fidesz oldalán az önkormányzati választás kampányába. Mint ismeretes, Czirát Szabó Gábor lelkészelnök „Soli Deo Gloria” Díjjal tüntette ki, az egyik presbiter pedig több ellenzéki képviselőjelöltet is feljelentett a helyi választási bizottságnál. A református intézményekben nem titkolt agitációt folytat a Fidesz mellett.
A püspöki vitában többször elhangzott, hogy Balog “nem tartja-e károsnak, hogy személyével óhatatlanul bekerül a református egyház a politikai mocskolódásba, illetve nem tart-e a pártegyház bélyegtől”, arra enged következtetni, hogy az előbb leírtak nem csak nagykőrösi jelenség. Balog egyébként a kérdésre adott választ azzal ütötte el, hogy “nem voltam soha semmilyen pártnak a tagja, most sem vagyok”.
könyvelő
