Csak néhány példa: a petrezselyem gyökér kilója már ezer forint felett van, de az élelmiszerláncokat járva, ez már nem is tűnik túl nagy szenzációnak. Volt olyan, hogy ezerkétszáz forintért árulták a petrezselyem gyökeret, de lehetett találni ezerötszáz forintos árcédulát is. Háromszáz forintnál olcsóbb burgonyát pedig legfeljebb hosszabb nyomozás után lehetett találni az árusoknál.

A mennyiség és a választék viszont megfelelő, de kétségtelen az a tény, hogy az árak jóval magasabbak, mint a tavalyiak.

2018. nyara óta hetven százalékos áremelkedést tapasztalhattunk a zöldségáraknál.

A zöldség- gyümölcsárak emelkedése részben az idei szeszélyes időjárásnak volt köszönhető, amikor nem volt ritka az özönvízszerű esőzés, vagy a kánikulaszerű meleg. Így például húsz éve nem volt tapasztalható olyan aszály, mely ilyen súlyos károkat okozott a termésben.
Emellett a munkaerőhiány a mezőgazdaságot is sújtja, így nem csoda, hogy a napszámosok bére is egyre emelkedik, mely szintén okozza, a munka igényessége miatt a gyümölcs- és zöldségár emelkedést.
A gépesítés csak korlátozottan, és elsősorban az ipari felhasználásra szánt termékek esetében járható út a zöldség- gyümölcságazatban.
Hiszen mindenki tudja, és tapasztalhatja is, hogy a paprikát és az uborkát is csak kézzel lehet szedni.
De vannak zöldségek, például sárgarépa, melyet ipari célra géppel, de friss piaci áruként továbbra is csak kézzel lehet betakarítani.
Az őszi iskolakezdés, a gyermekétkeztetés, értelemszerűen élénkíti a keresletet a zöldség és gyümölcs iránt, mely kereslet árfelhajtó hatással bír.

Az ősz sem ígér semmi jót sem, hiszen a külföldi nagy termelők, mint Németország, vagy Hollandia, ottani gazdái is szokatlan időjárási hőhullámokkal szembesültek, mely értelemszerűen nem kedvezett a termékbőségnek.

A propaganda arról beszél, hogy a hazai áremelkedés oka nem ez, hanem a vásárlói igényesség növekedése.
Azt tudjuk, hogy a jobb minőségű termék drágább, de nehogy már a kispénzű vásárló legyen az oka az áremelkedésnek!

Az átlagos magyar családok kiadásai között huszonöt százalékkal szerepel az élelmiszer, ami jóval a nyugat-európai átlag felett van!

A tartósélelmiszer-drágulás emiatt Magyarországon tartós életszínvonal-csökkenéshez vezet.

Bakonyiné Soós Magdolna