Pedig szörnyűségekkel teli élete volt! A gyűlöletpolitika kiirtotta csaknem a teljes családját.
1941-ben szerzett diplomát a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián, és a nagybeteg édesapjától átvette a munkát. Egy év múlva pokollá vált minden, hisz apukája meghalt, őt pedig behívták munkaszolgálatra. 1944-ben a frontra vezényelték, ahol taposóaknát szedett és lőszerszállítmánnyal rohangált a lövészárkokhoz. Az unokabátyja Kamenyec-podolszkíjban hasonló munka közben aknára lépett és meghalt. A háború végefelé a mauthauseni koncentrációs táborba került.

„Ma is a fülemben van a gázkamra vasajtajának nyikorgása, meg a hangok, ahogy tereltek be százakat elgázosítani, aztán ki az ajtó, aztán kit elhamvasztottak, kit tömegsírba dobáltattak, és ment a következő transzport. Engem szerencsémre egy körülbelül ezerfős társaság tagjaként, amiben zsidók, cigányok, homoszexuálisok, kommunisták, visszaeső bűnözők keveredtek, április közepén kivittek egy Gunskirchen nevű falu határában álló kőbányába. Ez egy harminc méter mély kehely egyetlen bejárattal, tökéletesen alkalmas a megsemmisítésre. Dolgoznunk nem kellett, kutyás SS-ek őriztek bennünket. Dinamittal kipárnázták a sziklafalat, ha azt berobbantják, a kőomlás után nincs gond a foglyokra. Ahogy láttam, hogy lazul az őrzés, harmadmagammal megszöktem.” – nyilatkozta Bálint György 2018-ban a 24.hu-nak.

Hazaérve megtudta, hogy az édesanyját és két nővérét, valamint egyikük férjét és kislányát is elvitték, és a hajadon nővére kivételével mindegyikőjüket elgázosították. Életben maradt testvérét Svédországból hazahozatta, ápolta, de olyan beteg volt, hogy két év múlva ő is elhunyt.

1945-ben az apai házban és birtokon kezdett új életet.
Az első évben hatvan mázsa rozsot takarított be, amit eladott, az árán vett az oroszoktól két rossz lovat, azokkal ismét gazdálkodni kezdett. Megnősült és hamarosan fia született. Kezdett tehát az élete jóra fordulni.
Ám 1948 novemberében megjelent nála két ember a pártbizottságtól, és két lehetőséget vázolt: kulákként internálják, vagy huszonnégy órán belül önszántából odébb áll. Ő az utóbbit választotta.
Pár éven belül előbb a zsidósága, aztán a kuláksága miatt akarták elpusztítani, tönkretenni!

Pestre költözött és kiskertet gondozott. Pestszentimrén és Pestszentlőrincen becsöngetett portákra, hogy vállal ásást, kapálást, szőlőmetszést, permetezést, bármit.
Aztán 1953-ban, amikor Nagy Imre lett a miniszterelnök és a kulákkérdés lekerült a napirendről, egy minisztériumi ismerős ajánlására a mányi állami gazdaságba került segédagronómusnak. 1964-ben az Állami Biztosító szakértője lett, majd 1967-ben újságírónak állt. Ekkorra már számos szakkönyv volt mögötte. Épp nyugdíjba vonult a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, és kérték, hogy vigye tovább a lapot. 14 év múlva a köztévé akkor induló közéleti műsorába, az Ablakba szerződött, s lett az ország ismert és szeretett főkertésze, Bálint gazdája.
Közben szövődött egy másfél évtizeden át tartó politikai kalandja is. 1994 és 1998 között még SZDSZ-es országgyűlési képviselő is volt.

Személyes ismeretsége ide datálódik Dr. Ábrahám Tiborral.
„Nagyon megrázott a halálhíre annak ellenére, hogy kora miatt várható volt. Igazi űrt hagy maga után szakmaiságával és személyiségével is.” – fogalmaz Dr. Ábrahám Tibor.
„Az SZDSZ-ben találkoztunk személyesen. 1994-ben még kampányolt is nekem az országgyűlési választások előtt. Persze előtte az ABLAK című műsorból ismertem, mint közszereplőt, és már akkor is kedves idősödő embernek tűnt. A sok tragédia ellenére, ami érte őt és családját, soha nem volt pesszimista, nem panaszkodott, mindig jókedvű optimizmus és kiegyensúlyozottság hatotta át. Jó érzés volt, hogy szakmailag is egyezett a véleményünk. Nagyon jól látta azt, és persze hangoztatta is, hogy az élelmiszeripari termékek akkor érnek a legtöbbet, és a hozzáadott érték is akkor jó, ha tartósítják azokat, tehát fagyasztják, vagy konzerválják. Ő is kiemelte, hogy így stratégiai cikknek számít az élelmiszer. Egy szójátékot is alkalmazott erre: amíg a fagyasztott termék hűtőláncot igényel, amely a hűtőszekrénnyel fejeződik be a háztartásban, addig a KONZERV nem igényel további tartósítási műveletet, energiát sem fogyaszt, tehát nevével ellentétben abszolút nem KONZERVatív!
A Bálint gazda is hangsúlyozta, hogy a jó konzervben nincs tartósító szer, vegyi anyag, tehát egészséges.” – emlékezett vissza Ábrahám Úr.

Bálint György temetése nyilvános lesz, július 14-én 11 órakor a Fiumei úti sírkertben helyezik örök nyugalomra.

Az ország Bálint gazdája életével, munkájával örökérvényű életművet hagyott hátra. Nyugodjon békében…

K.Zs.B.T.