Így viszont az első hullám lecsengésekor illik mérleget vonni, hogy mi is történt itt ebben az országban a koronavírus-járvány első hullámának ideje alatt.
Az is látszik, hogy most, amikor az ellenséget (Soros György, EU, migránsok) nem Orbán találta ki, akkor a kormányzat minden lépését a kapkodás, a felkészületlenség, és egyfajta szakmai dilettantizmus jellemezte.
Emlékezzünk csak, még a járvány kezdetén Orbán Viktor az iskolák bezárásáról hallani sem akart, sőt, ha az megtörténik, a pedagógusokat azzal fenyegette, hogy fizetésnélküli szabadságra küldi őket. Miután ezt kijelentette egy pénteki napon, még aznap estére már bejelentette, hogy mégis csak bezárják az iskolákat, miután már nemcsak ellenzéki, de Fideszes körökből is jelezték neki, hogy az iskolák működtetése potenciális járványgócként fog működni.
Ma már azt is tudjuk, ahol sok idős, vagy beteg ember van bezárva egy épületbe, lásd idősotthonok, vagy kórházak, ott a járványveszély fokozottan fennáll, és szedi áldozatait.
Arra is emlékezhetünk, hogy legalább egy hónapig semmilyen járvány elleni védőeszközhöz nem lehetett hozzájutni, és az is tudomásunkra jutott, hogy az úgynevezett „fürkészek” által nyakra-főre Kínából beszerzett védőeszközök nagy hányada használhatatlan.
Arról is értesülhettünk, hogy a használható védőeszközök pont azokhoz nem jutottak ki időben, akiknek nagy szüksége lett volna rá, például az orvosokhoz, ápolókhoz és kórházi alkalmazottakhoz. Harminchatezer kórházi ágyat – egy matematikai képlet értelmében – tett „szabaddá” az EMMI Kásler Miklós miniszter intézkedésére, aki ezt utóbb keményen tagadta. Sőt az orvostársadalmat vádolta meg azzal, hogy megszegve a hippokratészi esküjüket kiürítették a krónikus betegek által elfoglalt kórházi ágyakat.
Azt is elfelejtette mondani, hogy ő személyesen két szakmailag igen elkötelezett kórházigazgatót rúgott ki, mely még Fideszes körökben is felháborodást és megrőkönyödést okozott.
Most már Kásler Miklós miniszter úr azt hangoztatja, hogy őt magyarsága és vallásossága miatt támadja a parlamenti ellenzék, és persze a közvélemény is. Nagyon átlátszó és gyáva védekezés ez a miniszter úr részéről, aki úgy tűnik, lehet, hogy jó szakorvos, de mint miniszter és vezető megbukott.
Aztán itt van Müller Cecília tiszti főorvos, aki kezdetben a maszkok használatát feleslegesnek tartotta, később azonban már azt szükségesnek nyilvánította. Ugyanígy volt a fertőzés kimutatására szükséges tesztek megítélésével kapcsolatban is. Sőt kezdetben azt hangsúlyozta, hogy a vírus csak alapvetően a hatvanöt év feletti idősekre veszélyes, később azonban már ő maga adta hírül, hogy a középkorúak, sőt a fiatalok is megbetegedhetnek a koronavírus által, ha az immunrendszerük valamilyen ok miatt legyengült.
Az is megfigyelhető volt, hogy kezdetben géppisztolyos katonák őrjáratoztak a nagyvárosok utcáin, de itt jegyezzük meg, hogy az úgynevezett katonai felügyelet a kórházakban ma is létezik. Sőt létezni is fog, hiszen Müller Cecília tiszti főorvos hatalmi tekintetben az egekbe emelkedett, hiszen ő fogja kimondani azt, hogy van-e járvány, vagy nincs, azaz szavaira Orbán Viktor miniszterelnöknek is kötelező lesz odafigyelnie. Hacsak Orbán Viktor nem súgja meg neki, hogy mit tegyen.
A gazdaságvédelmi akcióterv is összeomlott, hiszen pont azokon nem segít, akik a munkájukat elveszítették. Ma Magyarországon több százezer honfitársunk került ki az utcára, azaz veszítette el az állását. Ez annál is veszélyesebb, mert köztudott az ma már, hogy a magyaroknak nincs több hónapra elegendő tartaléka, hogy fenntarthassa korábbi életmódját és családját. Annak ellenére, hogy nagyjából félmillió munkanélküli van már ebben az országban, a miniszterelnök kijelentette legutóbbi rádiós beszédében, hogy a kormány egymillió munkahelyet mentett meg. A számok tükrében ez a kijelentés erősen megkérdőjelezhető.
Az adóeltörlés csak azokon segít, akiknek van munkájuk. Akiknek nincs miből adózni, azaz nem kereső, azokat egy hitelmoratórium, vagy egy adóeltörlés valójában nem segíti.
Aztán a legnagyobb probléma, hogy a kormányzati statisztikai adatok a járvánnyal kapcsolatban igen csak ellentmondanak egymásnak. Kiderült az is, hogy a fertőzöttek számához képest Európában túl magas volt az elhalálozások száma, ami azt mutatja, hogy valami komoly baj van a magyar egészségügyben már igen csak régóta.
Sajnos a koronavírus elleni küzdelem politikai küzdelembe torkollott, hiszen emlékezhetünk a rendeleti kormányzás bevezetésére, melyet a kétharmados többséggel rendelkező Fideszes parlament a beterjesztést követő egy hét múlva határidő nélkül megszavazott kétharmaddal, miután egy héttel előtte az ellenzék nem volt hajlandó megszavazni határidő nélkül a rendeleti kormányzást.
Most, hogy a járvány csitul, Orbán Viktor bejelentette, hogy a rendeleti kormányzás is visszavonásra kerül, hiába aggódott Európa és a magyar ellenzék amiatt, hogy ő ezt nem fogja visszaadni.
Azt persze a politikai propaganda elfelejtette elmondani, hogy a rendeleti kormányzás egyéb intézkedései, többek között az önkormányzatok megsarcolása viszont továbbra is érvényben maradt.
Viszont a sportra és a látványberuházásokra ömlött és ömlik a pénz a járvány elleni védekezés égisze alatt, így például a Budapest-Belgrád kínai érdekeltségű vasútvonal, és a paksi atomerőmű orosz érdekeltségű bővítése tárgyában.
Összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy mindezen tények azt bizonyítják, hogy a kormány késedelmes és ellentmondásos intézkedései, a pénzpazarlás közrejátszott abban, hogy igen sok Covidos és nem Covidos beteg értelmetlen halála bekövetkezhetett.
Ugyanakkor hálánkat és elismerésünket kell kifejezni az egészségügyben, a szállításban, és a mindennapi életvitelhez szükséges energiaszolgáltató vállalatok dolgozóinak, valamint a bolti alkalmazottaknak a helytállásért, és persze a pedagógusoknak is az úgynevezett távoktatás eredményes lebonyolításáért.
Azt is kimondhatjuk, hogy hál’ istennek a magyar emberek fegyelmezettek voltak, és betartották a távolságtartást és a szájmaszk használatát a koronavírus elleni küzdelemben. Mindenkinek elismerés ezért, hogy ezt sikerült átvészelnünk, és remélhetőleg, ha kellően óvatosak maradunk, a második hullám sem lesz veszélyesebb, mint amilyen most ez az első volt. Reménykedjünk…
ábrahám