Végképp nem érthető, hogy mi, magyarok magunknak gyártjuk a statisztikát, és ezért mesterségesen torzítjuk azt, hiszen a kellőszámú tesztelés tudja felderíteni, hogy milyen mértékű hazánkban a fertőzöttség nagysága.

Az is megfigyelhető, hogy hirtelenjében mindenki szakértőnek mondja magát járványügyekben, kivált jellemző ez kormánypárti politikusainkra, akik eldöntötték, a járvány már nincs, és ezért nem kell félnünk tőle. Ezért az NB I-ben labdarúgó mérkőzéseket nézők előtt játsszák, és nagyon sok helyen az önkormányzatok szabadtéri rendezvényeket rendeznek, vagy éppen vásárra invitálják a tömegeket. Sajnos ilyenkor úgyszólván senki sem tartja be a kötelező védőtávolságot a legalább másfél métert, és szájmaszkot sem visel szinte senki sem. Aki pedig kérdést tesz fel, vagy mást gondol, az rémhírt, azaz „fake news” terjesztőnek számít.
A karantén után pedig a köznép fellélegzik, hiszen a politika megmondta már, hogy nincs járvány. Most állandóan azt hallani, hogy ne maradj otthon, élvezd a szabadságot, a friss levegőt és a napfényt.

Itt, Kelet-Európában a szocializmusban az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy ha a hatalmon lévők azt mondják, hogy valami nincs, akkor az nincs is! Túlzottnak tartható az a fajta társadalmi mozgás, nyüzsgés, melyet tapasztalhatunk bevásárló központokban, nyilvános helyeken, éttermekben és szórakoztató központokban. A szájmaszkot azért ma is ajánlatos hordani, mint ahogy a védőtávolságot, a minimum másfél métert közösségi közlekedési eszközökön betartani, mondja a hatalom.
De, hát ezeket az előírásokat, melyek a járvány második hullámát előzhetnék meg, nagyon kevesen tartják be, és a közhiedelem szerint, ha valaki szájmaszkot hord, az valószínűleg beteg is, és fertőzött koronavírussal.

Az is érthető számomra, hogy valamiképpen nyitni kell, mert különben a magyar gazdaság látja ennek kárát, mert a járvány gyakorlatilag lebénította a gazdaságot és a piacot, de hát az ész nélküli nyitás óriási veszélyt jelenthet.
Igen, ha vezetőink azt mondják, hogy nem kell félnünk, akkor mi, magyarok képesek vagyunk elhinni, hogy a vírus már nem is térhet vissza többé.

De, hát vannak intő jelek, hogy igenis a vírus itt van közöttünk. Jó példa erre Novak Djokovic szerb teniszező szomorú példája, aki az Adria Tours néven szervezett tenisztornán vett részt, és a torna után este buliztak, meg kosárlabdáztak is, ahol már nem lehetett betartani a védőtávolságot. Aztán hirtelen Djokovicról derült ki, hogy ő is megfertőződött, meg a felesége is, meg még jó néhány teniszező, aki a tornán részt vett.

Világviszonylatban a járvány, mintha a második fordulóra készülne. Az USA-ban és Brazíliában egyre romlik a helyzet, Németországban is egy tartományt már le kellett zárni, ahova vendégmunkások tértek vissza Kelet-Európából.  A tartományt egyébként járványgócpontnak minősítették a német hatóságok.

Magyarországon a közvélemény idegeit borzolja az a tény, hogy tizenhatezer lélegeztető készüléket vettek a Kínába kiküldött úgynevezett „fürkészek”, háromszáz milliárd forintért, azaz darabonként kereken tizenkilenc millió forintért. Emlékezzünk, a járvány első hulláma alatt lélegeztetőgépen jóval száz alatti volt a betegek száma. A tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése tehát gigantikus túlméretezést jelent. Arról már nem is beszélve, hogy tizenhatezer lélegeztető készüléket működtetni kezelőszemélyzet hiányában eleve nem lehetett volna, másrészt pedig ehhez hiányzott az infrastruktúra is, azaz a járvány számára elkülönített ágyaknál az oxigénvezeték és az egyéb műszercsatlakozások.

Megnyugtatásul elhangzott, hogy ezeket majd tovább értékesítik Afrika és Dél-Amerika felé, és nem marad majd a nyakunkon, hiszen alaposan túllőttek a célon a lélegeztetőgép beszerzők. Nagy a titkolózás e körül a beszerzés körül, hiszen ez óriási túlméretezést jelentett. A túlméretezésre és a túlbeszerzésre Kásler Miklós miniszter annyit mondott csak, hogy ezt egy matematikai képlet alapján rendelték el a hatóságok. Maga a lélegeztetőgép rendkívül bonyolult szerkezet, de hallani olyat is, hogy a beszerzett úgynevezett lélegeztetőgépek egy része használhatatlan, mivel azok pusztán csak az alvó ember horkolását gátolják.

Nagy kapkodás volt tapasztalható a beszerzések terén úgy szakmailag, minőségileg és mennyiségileg is. Arról már nem is beszélve, hogy Kiskunhalason hirtelenjében olyan konténerkórház létesült, ahova – az értesülések szerint – egyetlen egy koronavírusos beteget sem vittek be.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a koronavírus-járvány tombol, hanem egy másik járvány is, mely az előzőt kihasználva, hamis biztonságérzetet vált ki az emberekből, miközben az államot óriási túlterheléssel sújtja pénzügyi szempontból.
Ezért nemcsak a koronavírus-járványt kellene megállítani, és kimondani azt, hogy a járványgörbe ellaposodott, de a veszélyhelyzet nem múlt el, mert a vírus közöttünk van. Másrészt pedig a járványhelyzet miatt kialakult állami túlköltekezést is mérsékelni kellene, és csak óvatosan kellene beindítani a gazdaságot az óvóintézkedések szigorú betartása mellett.

Ezt kívánná meg a járvány józan kezelése, és annak a helyzetnek a megteremtése, hogy a járvány második hullámát – a biztonsági előírások betartása mellett – elkerüljük.

ábrahám