Az ellenzéki közös program 9 elemből áll, melynek első négy pontjából már ismertettünk részleteket. Most az 5. és a 6. programelem részleteit tárjuk Olvasóink elé.

5. ZÖLD MAGYARORSZÁG

– Klíma-vészhelyzet és energia: Tudomásul kell vennünk, hogy klímavészhelyzet van, ezért 2030-ig legalább 60%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A leginkább rászorulók számára is lehetővé kell tenni a fűtési energiafelhasználás és a légszennyezés radikális csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásokra való átállást: ehhez komplex épületenergetikai programot kell megvalósítani.

A Paks 2 projektet megalapozó,  Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által megkötött, sok elemében ma is titkos megállapodást az európai normákkal és a nemzeti érdekkel ellentétesnek tekintjük. Az oroszokkal megkötött hitelszerződés rendkívül kedvezőtlen, és indokolatlan terheket ró a magyar emberekre. Ezért a Paks 2 bővítést kormányváltás esetén azonnal felülvizsgáljuk.

Az áram-, gáz-, víz- és hulladék-tarifarendszert a fogyasztási szintekhez igazodóan sávossá kell alakítani: így a rászorulók kapnak nagyobb támogatást, és ez ösztönzi az (energia)takarékosságot, hiszen minél többet fogyaszt valaki, fajlagosan annál többet kell fizetnie.

– Környezet- és természetvédelem: Helyre kell állítani a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, amelynek legfontosabb eleme az önálló zöld minisztérium létrehozása.

Az éghajlatváltozás miatt várható tartós aszályok, az élelmiszerbiztonság és az ökológiai vízigények kielégítése miatt is szükséges, hogy az (ár)vizek gyors levezetése helyett a vizet szabályozottan kivezessük az ártérre, és tartsuk meg a tájban. 

Az értékes erdőket örökerdővé kell alakítani, fokozatosan kivezetve a tarvágást.

Meg kell születniük az állatvédelmet megerősítő törvénymódosításoknak, be kell vezetni az állati jogok biztosa intézményét.

A hulladékot a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, és törekedni kell az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítására, újrafeldolgozására.

– Közlekedés: A jelenlegi, a gépjárműveket és üzemanyagot terhelő adók és díjak helyett fokozatosan általános, használatarányos útdíjra kell áttérni, amely révén hosszú távon biztosítható a közúti hálózat fenntartása és fejlesztése.

A közlekedés területén a közösségi közlekedés valós fejlesztése a legfontosabb. Országos integrált ütemes menetrendet kell kialakítani, hogy a gerincvonalakon és a jelentősebb ráhordó szakaszokon lehetőleg óránként legyen közlekedés.

Le kell állítani a fölösleges, soha meg nem térülő és csak külső érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád vasút építését.

A meglévő utak karbantartásával, az alsóbbrendű úthálózat rendbehozásával, a néhány vidékfejlesztési szempontból hiányzó szakasz megépítésével és a közlekedési igények, így a forgalom csökkentésével kell növelni az utak használhatóságát.

Fejleszteni kell a parkolási infrastruktúrát: a vasútállomásokhoz és távolsági buszmegállókhoz kapcsolódva P+R és B+R (azaz autós és biciklis) parkolóhelyek tízezreit kell létrehozni. A parkolási díjaknak közcélokat kell szolgálniuk.

– Vidékfejlesztés és agrárium: Olyan vidéket, és benne olyan mezőgazdaságot képzelünk el, ahol a hagyományok tisztelete és a legmodernebb technológiák egymással kiegészülve, egymást erősítve jelennek meg, és amely biztos megélhetést jelent a földből élő embereknek. 

Széleskörű civil kontroll mellett felül kell vizsgálni a lezajlott termőföldértékesítési programot. 

A vidék felemelkedéséhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságon kívül is értékteremtő munkahelyek jöjjenek létre.

Kistérségi támogató intézményrendszer felállításával kell segíteni a hazai gazdálkodókat, a vidéki termelőket abban, hogy minél egyszerűbb feltételek és minél kevesebb többletteher mellett egyre több termékük jelenjen meg a nagy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok üzleteiben, a térségi bioboltokban. Az élelmiszerárak brutális emelkedésére is választ kell adnia az új kormányzatnak. Meghatározott alapvető élelmiszer esetében be kell vezetni az 5%-os ÁFÁ-t, ezzel egyszerre segítve a fogyasztókat és a tisztességes termelőket.

6. KÖZÖS HAZA

– Kultúra: A kultúra szabadsága alapvető fontosságú. Szakmai szempontok mentén, a tehetségre összpontosítva kell a kulturális támogatások és intézmények rendszerét újraszervezni. Az állami szakmai bizottságokból vissza kell hívni a „politikai delegáltakat”.

A kulturális szegénység csökkentése kiemelt feladat, ezért támogatni kell, hogy minden polgár a lakóhelyétől, társadalmi helyzetétől és életkorától függetlenül hozzáférjen a kulturális javakhoz. 

Az előadó-művészeti szervezetek támogatását objektív szempontok mentén, a független szervezetek támogatását meghatározott százalékos arányban kell megteremteni. Adópolitikai intézkedésekkel ösztönözni kell a kulturális célú magánadományokat.

Nincs kultúra megbecsült szakemberek nélkül. A kulturális területen dolgozóknak bérkiegészítést kell kapniuk.

– Nemzetpolitika: A nemzetpolitika pártpolitikán felül álló konszenzust kíván meg, ezért száműzni kell erről a területről a politikai csatározásokat. A nemzetpolitikát olyan területnek kell tekinteni, ahol a lehető legszélesebb egyetértést szükséges elérni a kormányzati, ellenzéki, politikai és civil szervezetek között határon belül és túl. A külhoni magyar érdekvédelem keretében kiemelten támogatni kell a magyar nyelv hivatalos elismerésére, a magyarok lakta régiók gazdasági fejlesztésére és a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságára vonatkozó törekvéseket, egyéni, helyi és regionális szinten egyaránt.

Szükségesnek látjuk, hogy minden olyan kezdeményezést támogassunk, amely az Európai Unió szintjén egységes őshonos kisebbségvédelem kialakítására irányul.

– Esélyegyenlőség: A rokkantellátások esetében nyugdíjszerűen kell figyelembe venni a szolgálati időt és a keresetet, ami azt jelenti, hogy a rokkantak ellátásait vissza kell sorolni a nyugellátás körébe, egyúttal kárpótolva mindazokat, akiket a korábbi döntés miatt anyagi kár ért.

Az oktatási rendszer alapelvei közt szerepelnie kell a nők és férfiak közti egyenlőség előtt álló akadályok felszámolásának, a teljes egyenlőség előmozdításának.

Származása, bőrszíne, vallása, nemi identitása, szexuális orientációja, vagy valamely kisebbséghez tartozása miatt senkit ne érhessen érdeksérelem, atrocitás vagy hátrányos megkülönböztetés. Célunk az esélyegyenlőség előmozdítása, a diszkrimináció felszámolása, egy igazságos és az emberi jogokat tiszteletben tartó társadalom.

– A romák helyzete: Olyan állami támogató rendszert kell kiépíteni, amelynek hatására a sokszínű magyarországi cigányság helyzete hosszú távon, fenntartható módon javul. Ennek két alappillére: a munka mint a mindennapi megélhetés forrása és az oktatás. A romák felemelkedésének egyik legfontosabb eszköze a reménytelenül leszakadó térségek fejlesztése, felzárkóztatása is. Az eddigiektől eltérően a romák esélyeinek kiegyenlítését szolgáló forrásokat példamutatóan hatékony és átlátható módon kell felhasználni.

A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben a szociális ellátásban, a közoktatásban és a köznevelésben, egészségügyben munkát vállaló értelmiségiek, segítő munkatársak kiemelt bérezést kell, hogy kapjanak.

– Egyházügy: A magyar társadalom fontos szereplőinek tartjuk a vallási közösségeket és a vallásos embereket. A közösségépítés, az erkölcsi nevelés, a jóra való törekvés mind olyan értékek, amelyek a vallási közösségek sajátjai, és amelyeket fontosnak tartunk. Az egyházaknak valóban függetleneknek kell lenniük a társadalomban: a pártpolitika ne avatkozhasson be a vallásos közösségek életébe.

A program ismertetését következő lapszámunkban folytatjuk.

K.Zs.B.T.