A tavalyi évben debütáltak a fiatalok egy musical gála keretén belül – bár többségük már korábbról ismerős az abonyi színjátszás világában, hiszen a 2012-es Dzsungel könyvében is szerepeltek, majd a Bihari Gyerekszínház Oliver! (2013) és Aladdin & Jafar (2014) című darabjai után az István, a királyban (2014) és a Jézus Krisztus Szupersztárban (2015) csillogtatták meg a tehetségüket. Vagyis az eltelt hét év alatt felnőtt egy generáció. A „régi gyerekszínházasokból” kinevelkedett egy új társulat, a Bihari Ifjúsági Stúdió.

Balogh Tamás Zsolt a Dzsungel könyvében Buldeót, Agrabah világában Dzsinnit, Webber darabjában pedig magát Jézust alakította. Időközben a Szigligeti Színházban is értékes tapasztalatokat szerzett. A Reflektorban nem csupán az egyik főszereplőt, a problémás Tyront alakítja, hanem egyben rendezője is a produkciónak, amely komoly kihívást jelentett a számára. – Sosem kellett még ilyen feladattal megküzdenem, így nem tudtam, hogy mire számítsak. Nehezebb volt, mint gondoltam. Rendezőként minden karakter bőrébe bele kell bújni egy kicsit, így sajnos sokáig pont a sajátomat hanyagoltam. Az utolsó két hétben döbbentem rá, hogy mennyire le van maradva a karakterem a többiekétől, gyakorlatilag én éreztem magam a leggyengébb láncszemnek a történetben. Ekkor tudtam önmagamra koncentrálni, mert minden más összeállt, köszönhetően a csodás csapatnak, illetve vezető társamnak, Drávay Zorkának hála, aki a kezébe vette az irányítást, és így az én vállamról levett egy nagy tehert. Végül egy csodás élmény lett belőle. Kimozdultam a komfortzónámból, mert egy olyan karaktert kellett megformálnom, aki abszolút nem az én profilom. Köszönöm, hogy egy ilyen kiváló csapattal dolgozhatok. Ez még csak a kezdet! – nyilatkozta Zsolti.

Drávay Zorka már évek óta koreografál a Bihari társulataiban. A munkáját mindig hosszú tervezési folyamat előzi meg. – Úgy igyekszem megragadni a stílust, hogy az alapsztorit, illetve a táncok jeleneteit nagyon alaposan átgondolom, a zenei alapot többször meghallgatom. A Reflektorban a klasszikus balett keveredik a mai, nagyon populáris street műfajokkal (hip-hop, break, stb.), ami nagy kihívást jelentett. Igyekeztem némi jazzbalett stílust is csempészni a koreográfiákba. Jó pár alapötletet vettem híresebb táncosok, tánciskolák internetes videóiból, illetve saját, régebbi tudásomból – magyarázta Zorka, aki a zenés-táncos darabok híve. A Reflektor pedig ízig-vérig musical.

Tökéletes választásnak bizonyult a fiatal tehetségeket felvonultató stúdió számára, mert útjukat kereső előadóművészekről szól. Egy iskolában játszódik, ahol barátságok születnek, románcok bimbóznak, azonban egy szörnyű tragédia árnyékot vet valamennyi szereplő életére, akiknek nincs más választásuk: együtt kell élniük a veszteséggel, hogy tanulhassanak belőle egy szebb, jobb jövő reményében. Az egymással párhuzamosan futó történetszálak mindegyike egy-egy kényes, vagy preventív témát boncolgat: a tanár-diák viszonyt, első szerelmet, az iskolai lemorzsolódást, droghasználatot.

Német Eszter Stefánia alakítja Carment, a fiatal diáklányt, aki feszegeti a saját határait, majd végérvényesen áthágja azokat, miután nem tud megbirkózni a sikerrel és csillogással járó problémákkal. A való életben nem egy hírességről olvastuk azt, ahogy elbukik a népszerűség hajszolása közben, majd a kábítószerfüggővé válik. Carmen a saját élete árán állít példát saját diáktársainak, hogy hogyan dőlhet romba megannyi szép álom és remény a telhetetlenség, önkontroll hiányában. A szerep embert próbáló feladat volt, amit Eszter tökéletesen oldott meg.

– Számomra a karakter halála jelentette a legnagyobb kihívást, amely mellé kíváncsiság is társult. Mikor először próbáltuk Carmen halálának a jelenetét, mindenkit rázott a hideg, mert éreztük: ez így élethű lesz. Bevallom, nagyon nehéz volt ez a jelenet, hiszen előtte egy életvidám, már-már túl energikus lányt játszottam, és ezt az átmenetet nehéz volt rendezni magamban a színfalak mögött. A színpadra sokszor könnyes szemmel mentem fel ehhez a jelenethez, mert így tuningoltam magam. Megértettem, hogy egy rossz döntés egy egész életet tehet tönkre – taglalta Eszter.

Carmen karakterét az iskola drámatanára, Mr. Myers támogatja, de ő sem tudja megmenteni a lányt. Mennyire engedheti meg egy tanár, hogy a diákja életének a részévé váljon?

– Az ember társas lény, és szerintem egy tanár-diák barátságban az emberek barátkoznak egymással, ezt nem lehet megtiltani. A barátságban a felek egy kicsit formálják is egymást, a tanár-diák barátságban ez még inkább érezhető. Hiszen a tanár – hivatásából adódóan –, tudásával, szemléletével próbálja formálni a diákot. A gyeplőt az idősebbnek és a tapasztaltabbnak kell tartani, tehát a tanárnak, mindezek tudatában szerintem megengedhető – fejtette ki a karakterével kapcsolatban Fű Péter.

Myers mellett még két tanár gyakorol nagy hatást a cselekményre. Fajka Zsanett Ms. Shermannje és Majoros Noémi Ms. Bellje a művészet taníthatósága, illetve mindenhatósága miatt kerül konfliktusba Tyronnak (Balogh Tamás Zsolt) köszönhetően, aki nagyszerű táncos, azonban súlyos diszlexiával küzd. Mit kell tennie egy tanárnak a diákjai érdekében? Fajka Zsanett szerint – aki jelenleg előadóművészeti tanulmányokat folytat – nem elég a puszta tehetség, mert megfelelő karizma is kell a biztos művészkarrierhez. – Shermann egy elég nehéz karakter. Szigorú, céltudatos, tapasztalt, mégis szerethető. Küzd a diákjaiért, akkor is, ha ezzel konfliktusba keveredik velük, mert tudja, hogy ez a javukat szolgálja. A darab egy különleges művészeti iskolában játszódik, ahol a zene, tánc es színészet kap kiemelt szerepet. Shermann nem csak arra törekszik, hogy az iskolából tehetséges művészek kerüljenek ki, hanem arra is, hogy ezek az emberek helyt tudjanak állni a nagyvilágban. Intelligens művészeket szeretne nevelni. Ez nem minden esetben egyszerű feladat, mert nem csak a diákjaival, hanem a kolleganőjével Ms. Bellel is szócsatába keveredik. Egy pillanatra a hite, személye megtörni latszik, ám erőt kap a munkájából, diákjaival való kapcsolatából, sikerül összeszednie magát, és végül minden jóra fordul. Sikeres, eseménydús négy evet zár az Előadói Művészetek Iskolájában.

A darab egyik szerelmespárját: Nicket és Serenát Szacskó Levente és Fekete Fanni alakítja. Levente Újszászról jár Abonyba az ifjúsági stúdió próbáira.
 – Több mint egy éve invitált a színkörbe Balogh Tamás Zsolt, akivel akkor még egy gimnáziumba jártunk. Három éve szerepeltünk közösen Szolnokon egy musicalben, így értékes barátságra tettünk szert. Nagyon szeretek a színkörbe járni, mert ez egy nagyon jókedvű, vidám, energiával teli csoport, ahol rengeteg lehetőséget kapunk határaink kitolásához, megismeréséhez. Rengeteg mindent köszönhetek a Biharinak, hiszen az elmúlt egy évben sokat tanultam magamról és a színház, illetve a színészet világáról. Örültem Nick szerepének, de a próbafolyamatok során egyre több akadályba ütköztem. Nem igazán sikerült teljesen kibontakoztatni először a karaktert, ám egy kis segítséggel, és Nick életének átgondolásával végül sikerült belehelyezkednem a szerepbe. Nagyon hálás vagyok, hogy a színkör tagja lehetek, mert rengeteg bíztatást, szeretetet, törődés kapok mindenkitől, és ezeken felül komoly szakmai segítséggel támogatnak minket a tapasztaltabb társaink.

A darab további szereplői Vikartóczki Emese, Kormos Kata, Géresi Angéla, Balogh Ádám, Jandácsik Pál, Kocsis Zoltán, Kiss Tamás, Enyedi Dorina, Vörös Flóra, Mocsári Alexandra, Csizmadia Réka, Retkes Lili, Kássa Kinga, Jandácsik Violetta, Kovács Panna és Agócs Boglárka voltak. A pazar fényeket Guti Tivadar szolgáltatta, a hangosító Bujdosó Tamás volt. Vámos Bettina felelt a sminkért, Jébert József (Öcsi) tervezte a díszletet. Neki Balogh Tamás és Veres Ferenc nyújtottak segítséget. A darab producerei Bakosné Kocsi Judit és Debreczeni-Bakos Melinda voltak.

A megérdemelt siker után az ifjúsági stúdiónak nem sok ideje van a pihenésre, mert már gőzerővel tervezik a következő darabot, amely az előzetes tervek szerint augusztusban kerül bemutatásra.

Jandácsik Pál