Juhász Nándor igazgató köszöntőjében a tárlat előzményeként felidézte, hogy 2021 januárjában, amikor a koronavírus-járvány miatt az intézmények zárva voltak, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Szabadság tér 6. számú üzlet kirakatában elindították a „Kirakat Tárlat” kezdeményezést.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak, helyi és környékbeli művészek jelentkeztek, hogy ők is szívesen elhoznák a műveiket. Juhász Nándor ezek között talált rá Czinege Attilára, aki 18 éve él Nagykőrösön. A leveléhez mellékelt néhány képet, amit amikor az igazgató megpillantott, azzal szembesült, hogy nem egy amatőr alkotóval van dolga, annak ellenére, hogy ő így nevezte magát. Felvette vele a kapcsolatot és azt javasolta neki, hogy csináljanak egy önálló kiállítást a kulturális központ galériájában. Felvetette, hogy egy-két nagykőrösi témát is vegyen be a képei közé. Így készült el a zenepavilont vagy a Deák téri szökőkút sellőjét ábrázoló alkotása.

Juhász Nándor Czinege Attilát bemutatva elmondta, hogy a festőművész 1975-ben született Cegléden, 18 éve nagykőrösi lakos. Gyermekként Cegléden járt rajzszakkörre ifj. Bakányi Gyulához, ami segített neki az alapok lefektetésében, abban, hogy mit és hogyan kell megvalósítania. Később ugyancsak Cegléden, Csernus Lajos egyengette útját. Eleinte csak fekete-fehér ceruza rajzokat készített, majd kipróbálta a szénnel való rajzolást is. Sok portrét készített, ami lehetőséget adott arra, hogy egy személy érzelmi állapotát is megjelenítse a papíron. Később megbarátkozott a színes ceruzákkal is és a pasztell krétával. Véleménye szerint, mivel a színeknek önmagukban is van hangulatuk, így a képei is kifejezőbbek lettek. Nagyon tetszik neki a hiperrealista ábrázolási mód is, amely által a rajz szinte fotóként köszön vissza a papírról a közönségnek. A portréit igyekszik ilyen stílusban elkészíteni.

A budapesti képzőművészeti középiskolába jelentkezett, de végül az életben nem művészi pályán indult el, azonban hobbiként mindig foglalkozott rajzolással. Körülbelül nyolc éve kezdett el festeni. Készített képeket akril festékkel is, de túlnyomóan olajfestékkel dolgozott. Megfogta az anyag varázsa, a színek élénksége. Mivel sosem tanulta ezt a technikát, eleinte sok nehézségbe ütközött. Autodidakta módon igyekezett fejlődni, így nagyon sok videót nézett meg arról, hogy ki, mit és hogyan valósít meg. Meghatározó irányt mutattak számára Igor Saharov és Vladimir Volegov alkotásai, amiből nagyon sokat tudott meríteni. Nagyon szereti azt, ahogy a képeken megjelenik egy pillanat érzelmi világa, a kép ábrázolása, és az a szemléletmód, amit a romantikus impresszionizmus képvisel. Figurális képeinek ez lett a meghatározó irányvonala, melyben szeretné megjeleníteni a minél kifejezőbb kézmozdulatokat és azokat az arckifejezéseket, amelyek önmagukban is beszédesek. Szereti vászonra vetni a legnagyobb alkotó, a teremtő Isten munkáit. Szívesen megfesti a felhők égi kavalkádját, az aranysárga naplementéket, de a végtelen tenger és óceán is megihlette már. Képeivel szeretne köszönetet mondani a kapott tehetségéért, és mindazoknak szeretne örömet okozni, akik értékelik azt.

Juhász Nándor szavai után Horváthné Szabó Anett népdalénekes nyújtott át egy dalcsokrot a megnyitó résztvevőinek.

Czinege Attila tárlata szeptember 20-ig tekinthető meg.

tudósítónktól