Navracsics Tibor tárcanélküli minisztert a kormányzat azzal bízta meg, hogy a költségvetésből nagyon hiányzó uniós pénzek folyósítása végre valahára meginduljon hazánk felé.
Még Varga Judit igazságügyi miniszterasszony is olyan két törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, melyek előmozdítanák az Európai Bizottsággal való megbékélést.
Az egyik törvényjavaslat a magyar ügyészséget korlátozná nyomozási monopóliumában, mely előszobája lehet az Európai Ügyészségbe való belépésünknek. A másik törvényjavaslat pedig egyfajta társadalmi egyeztetést irányozna elő a jövőbeli törvények megalkotásakor, mely mindezidáig hiányzott.
Ezek a törvényjavaslatok azt a célt kívánják elérni, hogy végre megegyezés szülessen a magyar kormány és az EB között a járvány utáni helyreállításra szolgáló eurós pénzek folyósításáról.
Lassan közismertté válik az a tény, hogy jelenleg Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, melynek úgynevezett helyreállítási tervét az EB még nem fogadta el, és így helyreállítási pénzt sem biztosított számunkra. Ez a helyreállítási pénz nagyon hiányzik a magyar költségvetésből.
Az Európai Bizottság a pénzstopot azzal indokolja, hogy a magyar kormány mindezidáig semmit nem tett a korrupció elleni küzdelemben, illetve a bíróságok és a média függetlenségének terén, amelyek a jogállami kritériumok közé tartoznak. Tovább folytatódik mindeközben a jogállamisági eljárás hazánkkal szemben, és ezért hiába várjuk az uniós költségvetési forrásokat.
A Varga Judit által jegyzett két törvényjavaslatnak remélhetőleg lesz majd pozitív hatása, de áttörés nem várható. Tudjuk azt, hogy Navracsics Tibor jó nyugati kapcsolatokkal rendelkező tárcanélküli miniszter kicsit kibeszél az általános magyar kormányzati álláspontból, és ő arra utalt, hogy hazánkkal szemben az Európai Bizottság általános elvárásokat támaszt, és nem konkrét feladatokat kapunk mi, magyarok, mint például a lengyelek. Ez annak megfogalmazása, hogy Brüsszelben nem igazán hisznek nekünk, magyaroknak, és nem is bíznak bennünk. Persze ezt úgy kell érteni, hogy Brüsszelben nem hisznek már a magyar kormánynak.
Nagyon nehéz helyzetbe került Magyarország, mint EU-s tagállam, melynek úgynevezett helyreállítási tervét az Európai Bizottság még mind a mai napig nem fogadta el. Hathatós lépéseket vár a magyar kormánytól az EB mind a korrupció felszámolása, mind a média és bíróságok függetlenségével kapcsolatban.
Megállapíthatjuk hát, hogy az EU részéről pénzfolyósítás csak akkor lesz Magyarország felé, ha mindezeket a problémákat a magyar kormány kiküszöböli, és egy valódi demokráciának megfelelő helyzetet teremt az említett területeken.
Amúgy mozgásba lendült a parlamenti, nevezzük törvénygyárnak a gépezete is, hogy a magyar költségvetésnek nagyon hiányzó uniós pénzek folyósítása végre megindulhasson.
Érdekes megfigyelni, hogy annak ellenére, hogy hazánk az EU teljes jogú tagja, állandóan konfliktusba kerül kormányunk az EU-val, vagy annak bizottságával. A szövetségi rendszeren belül a magyar kormány érdemi tárgyalások helyett állandóan vétóz, ami nem éppen a higgadt egyeztető tárgyalások jele.
Lássuk be, a magyar költségvetésnek óriási szüksége van az EU támogatási és helyreállítási pénzekre, de ugyanakkor állandóan hadban áll az EU elfogadott általános értékeivel. Ez a tény – lássuk be – mindig is jellemző volt ránk, magyarokra, mármint az, hogy egy szövetségi rendszeren belül mindig különállásunkat, különvéleményünket hangoztattuk, miközben csodálkozunk azon, hogy a számunkra oly szükséges anyagi juttatások mindezek miatt késve, vagy egyáltalán nem érkeznek meg.
Nem hiszem, hogy ez lenne a célravezető, úgynevezett magyar virtus, hanem be kellene állni a sorba, és elfogadni az EU-s szövetségi rendszer szabályait, és nem lekicsinylően szólni, mint ahogyan azt Orbán Viktor tette Tusványoson az EU-val kapcsolatban, kiemelvén azt, hogy a Nyugat fejlődése megállt, és lassan arra kell számítanunk, hogy a migránsok majd Nyugatról jönnek hozzánk, magyarokhoz, akik továbbra is a keresztényi európai eszmerendszer fáklyavivői vagyunk.
ábrahám