A beszéd eleve furcsa volt, mert gyakorlatilag nem volt benne aktuálpolitika. Az október 13-i önkormányzati választások után várható lett volna az, hogy a jelenlegi hatalom párhuzamot von önmaga, és az 1956-os forradalom között. De erre már nem igen volt lehetőség, hiszen Nagy Imre szobrát a Mártírok teréről az éj leple alatt annakidején elköltöztették a Jászai Mari térre. Ezzel Orbán Viktor meg is tagadta 1956-ot. Annak a Nagy Imrének a szobrát, aki mártírhalált halt a forradalom miniszterelnökeként 1958-ban, két évvel a forradalom után, s akinek újratemetésén, a rendszerváltáskor maga Orbán Viktor mondott rendhagyó ünnepi beszédet. Egyúttal elindítva saját politikai karrierjét éppen a kivégzett baloldali Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékét és személyét felhasználva.

De, térjünk vissza a Zeneakadémiai beszédre. Hiszen ott azért mégis csak elhangzott, hogy a haza csak addig van, amíg a hazafiak többen vannak, mint az idegen zsoldban állók. Aztán még az is elhangzott, hogy a hitványság mindig összeadódik (értsd alatta az ellenzéki összefogást), és a kérdés már csak az, hogy a hazafiak hajlandók-e összeadódni?
Számomra nagy kérdés az, hogy kik azok a hazafiak, akik Orbán szavaival élve, hajlandók-e összeadódni. Hiszen Orbán annakidején felszámolta az MDF-et, a Kisgazdapártot, a MIÉP-et, és benyelte a Kereszténydemokrata Néppártot, melyet ezzel megfosztott önállóságától. Ráadásul Orbán a jelentéktelenségbe szorította a jobboldali civil szervezeteket is, azaz ma a Fidesz maradt meg a néhai liberális párt, ma inkább szélsőjobb, az ő teljhatalmú irányításával a jobboldalon (?).

Szóval számomra érthetetlen, hogy kivel akar Orbán összeadódni, mint hazafi. Ha csak nem a régi jobboldali jelmondatokat használja majd összefogásként. Ma például Orbán az egykori FKGP szlogenjét is ellopta, nevezetesen: „Isten, Haza, Család”, és ma már senkinek sem jut az eszébe, hogy ezt nem ő találta ki. Sok kisgazda politizál a Fideszben manapság, de ez még mindig jobb, mint a régi egypárti, rendszerváltás előtti MSZMP-sek mostani Fidesz-tagsága.

Bár ők már jól kitanulták az állampárti egypártrendszer minden csínját-bínját, és sokkal zökkenőmentesebben illeszkedtek be a mai Fideszbe, az új állampártba, mint például a kisgazdák.

Vajon kikre gondolt, milyen hazafiakra Orbán Viktor, akiknek össze kellene adódniuk? Talán csak nem a határon túli magyarokra, akik köszönik szépen, nagyon jól megvannak a határon túl, de nosztalgiából és hazafias érzésektől vezérelve rendszeresen átjelentkeznek ide szavazni, bár nem itt adóznak.
A II. Világháború után Magyarország a keleti blokkba került, a győztes hatalmak jóvoltából, és nosztalgikus politikai, kereskedelmi és egyéb kulturális-, és sportkapcsolatok alakultak ki a néhai kommunista Szovjetunióval, ma az illiberális Oroszországgal.
Igen, az orbáni politikában a muszka vezér is jelen van, akit úgy hívnak, hogy Vlagyimir Putyin, és nemsokára Magyarországra látogat Erdogan, a török elnök is.
Most láthatólag mi, magyarok egy metamorfózison, azaz egy genetikai átalakuláson kell, hogy átessünk a november 7-i Erdogan látogatásig, hiszen Orbán Viktor Bakuban a török gyökerű államok találkozóján kijelentette, hogy minden magyarban kipcsak, azaz török vér is folyik. Ha másképp nem – teszem hozzá – az 1526-os mohácsi vereséget követő százötven éves török uralom miatt.

Csak, nehogy a nemzeti összefogás égisze alatt az a jelszó jelenjék meg Erdogan látogatásakor, hogy egy vérből valók vagyunk!

Úgy tűnik, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke nem a belpolitikában keresi a vigaszt, hanem a külföldi – de tegyük hozzá – EU-n kívüli diplomáciai kapcsolatokban.

Ezek után feltehető a kérdés, hová, merre Magyaroszág?

ábrahám