A Kínai Kommunista Párt leghíresebb vezetője az 1943-1976-ig hatalmon lévő Mao Ce-Tung volt, aki a világ legnépesebb országában véglegesen megalapozta a Kínai Kommunista Párt vezető szerepét. A Kínai Kommunista Párt ma kilencvenkét milliós tömegpárt. A tagfelvétel egyúttal nemcsak egy hűségnyilatkozat, hanem kifejezetten belépő ma is a politikai és üzleti karrierhez. Ma sok milliárdos él Kínában, de nekik sem szabad megkérdőjelezni a kommunista párt vezető szerepét.

Gazdasági szempontból Orbán Viktor miniszterelnöknek tetszik az ottani olcsó munkaerő, valamint a környezeti és emberi jogokat semmibe vevő ázsiai hatalom berendezkedése. Úgy hírlik, hogy Kínában kifejlesztettek egy olyan arcfelismerő és –megfigyelő rendszert, amely képes minden egyes kínait megfigyelni, és magánéletét számon tartani, dokumentálni.

A kínai-magyar kapcsolatok kiteljesedését bizonyítják azok a tények, hogy Kína Magyarországon kíván létrehozni a magyar adófizetők pénzéből ötszázmilliárd forintért egy egyetemet, mely Fudan névre hallgat.

A koronavírus-járvány idején rengeteg kínai oltóanyagot, vakcinát vettünk persze drágán, mintegy ötmillió darabot, mely két és félmillió ember beoltására alkalmas, feltételezve a második oltást is.

Most vetődött fel az a probléma, hogy kínai vakcinával beoltott idős személyeknél (65 év felett) nem alakult ki immunreakció a második oltás után sem. Pedig a magyar kormány igen csak propagálta és ajánlotta idős polgártársainknak a kínai vakcinát, melyet még Kína sem ajánlott a hatvanöt év felettieknek. Most állami pénzen tesztelni kellene azt, hogy kialakult-e a védettség, de ezt a magyar kormány nem kívánja finanszírozni, és egyéni kiadásként kezeli, mely több tízezer forintra rúghat.

Többszáz milliárd forintért szintén a magyar adófizetők pénzéből és kínai hitelből kívánja a kormány megvalósítani a Budapest-Belgrád vasútvonalat, mely kifejezetten kínai érdekeket szolgál, és gazdasági megtérülése belátható időn belül nem lesz.

Nemrég röppent fel a hír arról is, hogy Debrecenben vakcinagyártó üzemet kíván létrehozni a magyar kormány – saját önellátásunkra gondolva –, és persze kínai vakcinára alapozva.

Úgy látszik, hogy van az a pénz, meg a haszon, melyen valakik nagy pénzt kaszálhatnak. Az is kimondható, hogy minél drágább valami, annál jobb, mert százalékban kifejezve az abszolút haszon a közvetítők vonatkozásában egyre nagyobb.

Kína és Magyarország sem politikai, sem gazdasági, sem lakossági lélekszám szempontjából nem mérhető össze, nem beszélve a kínai-ázsiai emberek mentalitásáról. Magyarországon demokrácia van, igaz, hogy ez az utóbbi tíz évben illiberálissá torzult, de semmiképpen nem egy kommunista párt vezeti az országot, mint Kínát.

Gazdaságilag a két ország össze sem hasonlítható, Kína sokkal erősebb, hiszen már az USA-nak is vetélytársa, ami Magyarországról nem mondható el.

A legnagyobb különbség azonban a lakosság lélekszámában van, hiszen Magyarország lakossága nem éri el a tízmilliót, míg a világon minden negyedik ember kínai. Ez azt jelenti, hogy Kína lakossága majd kétmilliárd fő.

A cikkben felsorolt gazdasági és egyetemi kapcsolatokról megállapítható, hogy a végén mindig a magyar adófizetőknek kell megfizetniük ezért.

Kína nagyon sok hitelt elhelyezett Afrikában is, melyeket az adott országok nem tudtak visszafizetni, és emiatt csődbe jutottak. De Kína teret tudott nyerni a fekete kontinensen is.

Félreértés ne essék, a kínai nép rendkívül szorgalmas, és nem igazán igényli – ázsiai mivoltuknál fogva – a többpárti nyugati típusú demokráciát.

Leszögezhetjük, hogy Kínának Magyarország csak addig fontos, amíg az EU tagja, hiszen Magyarországot trójai falóként próbálja használni Kína, arra, hogy behatoljon az EU-ba.

De amint kilép az EU-ból Magyarország, a kínai példakép úthengerként fogja legázolni hazánkat, azaz óvatosan azzal a keleti nyitással.

ábrahám