„”… gondolt már arra, hogy több ló… ló legyen a filmben?” – ugye mindenki ismeri a Sztárom a párom című filmben elhangzott legbénább csajozós szöveget, amit az után nyög ki a világhírű színésznőt játszó Julia Robertshez bejutó Hugh Grant, hogy zavarában az asztalon fekvő Lovak és Kutyák című magazin tudósítójának hazudja magát. Így lehetett ezzel a Takarékbank vezére, Vida József is, amikor néhány hete lapunk céghíreinek szerzője kérdezte tőle, hogy a bicskei lovasudvarát menedzselő Paulovics Ágnes vajon mire alapította a Hunmedia nevű céget. „Kutyás és lovas szaklapokat fog kiadni” – hangzott az akkor még cseppet sem viccesnek tűnő válasz. Azóta kiderült azonban, hogy Vida egy másik strómanja megszerezte a TV2-t, a díjugrató hölgy pedig a Lovak és Kutyák helyett a TV2 műsoridejét értékesítő 32 milliárdos árbevételű Atmédiába és a műsorgyártó IKO Holdingba szállt be a „megtakarított pénzéből”. Címlapsztorink azt meséli el, hogy születik meg egy új médiabirodalom. Cserhalmi György – akiről portrét olvashatnak – erre mondja hamiskás mosolyával, hogy „sármosan csinálják”. Nem találni jobb szót arra sem, hogy a hétvégi ünnepi könyvhét tiszteletére a kormánybarát, de még mindig túl civil Írószövetséget kifosztva hozza létre az egykori kolozsvári Bulgakov kocsma baráti társasága a Mester és Margaritából ismert Tömegírt. Az irodalmi erőközpont a jövő évi költségvetés nagy nyertese. Gazdaság rovatunkból kiderül, hogy a vesztese pedig az oktatás, amire a 2009-es összegnél is kevesebb jut jövőre, az egészségügyben van némi növekedés, de a beharangozott béremelés elmarad. Ez már a Fideszhez oly sokáig lojális orvosi kamara lázadásáról szóló cikkünkben olvasható. Maguk az orvosok nem háborognak, inkább külföldre mennek az ideálisnak tartott 1,5-2 milliós fizetésért. Mi a fenének venné a nyakába ezt a forráshiányos ágazatot Lázár János? – erre a kérdésre próbál választ találni Magyarország rovatunk, amely annak a pletykának járt utána, hogy erőforrás-miniszterként térne vissza az előző Orbán-kormány második embere. A cikk legérdekesebb része az, amiből kiderül, hogy Lázár még saját hátsó udvarában sem tud rendet tartani, ami a fideszes kampánygépezet hatékonyságát veszélyezteti. A fővárosban a Fidesz helyett a piszkos munkát elintézi maga az ellenzék: egy „szépségverseny” trófeája elég volt Gyurcsánynak, hogy azonnal megszegje adott szavát; a főpolgármester-választás esélyeiről is olvashatnak a rovatban.
Sok szó esik a génekről: Szellem rovatunkban a szépíróként debütáló Ripp Zoltán történész ellenforradalmiként határozza meg a jelen politikai kurzust, és a családilag örökített mentalitást kárhoztatja. Hszü Csen-kang kínai közgazdászprofesszor Gazdaság rovatunknak adott interjújában pedig a „társadalmi génekből” vezeti le a hasonló rendszereket. Csehországban Andrej Babis miniszterelnök elleni tüntetésekkel próbálják orvosolni a hibás demokrácia génjeit, de Világ rovatunk cikke nem ámít gyors gyógyulással. A média lerohanásában is sokat tanult egymástól két kelet-európai politikus. Orbán most ismét előveszi a sávosan emelkedő reklámadó ötletét, aminek egyetlen célja az RTL Klub kicsinálása. A független média elleni hadjárat rányomta a bélyegét lapunk 40. születésnapjára is, amit egyébként címlapjainkból válogató kiállítással ünnepelünk az Artus Galériában. Szellem plusz rovatunk ajánlója felidézi, hogy „az ország faliújságját” nemrég leparancsolták a hírdetőoszlopokról. Olvasóinkban bízva megyünk azonban tovább, elindítjuk új, előfizetéses digitális oldalunk tesztjét.”
Eddig a cikk. Igen, a „honfoglalás” tovább folytatódik, különösen a médiában, és persze a „szorgos munkával” megtakarított pénzekből. Óriási médiabirodalmak alakulnak ki, melyek – minő véletlen – kormánybarátiak. Igen, lassan feljönnek a mélyből a média atomtengeralattjárók, hogy elfoglalják a teljes médiapiacot.
A HVG most ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, és ennek kapcsán visszaemlékeznek a múltra. A lap mindig is kritikus volt, még a rendszerváltás előtt is. Ezen a gyakorlatán a rendszerváltás után sem változtatott, mint ahogy a rendszerváltás sem hozta meg a rendszerváltást. Hiszen csöbörből a vödörbe jutottunk, és haladunk az egypártrendszer felé, amely ellen valamikor még a Fidesz is harcolt.
Ma már Orbán Viktor uralja a politikai palettát, és a múlt hét végén megrendezett koncert, melynek neve „harminc éve szabadon” volt, lényegében úgy állítja be „nemzetvezetőnket”, mint aki egymaga űzte el hazánkból a II. Világháború óta itt tartózkodó szovjet csapatokat.
Orbán Viktor politikai karrierje Nagy Imre és mártírtársainak harminc évvel ezelőtti újratemetésével kezdődött, de már Nagy Imre szobra is félre lett állítva, és gőzerővel folyik a két világháború közötti úri világ restaurálása.
Viszont nem alakulnak jól a dolgok az Európai Unióban, legalább is a Fidesz számára, hiszen Orbán Viktor szélsőjobboldali barátai nem törtek át az Európai Parlamentben, s ma már a belpolitika arra készíti fel az ámuló-bámuló magyar lakosságot, hogy Orbán Viktor küzd értünk. Ha nem tiszteli a Néppárt a magyarokat (értsd alatta a Fideszt), akkor kilépünk a Néppártból. A néppárti tagságunk egy másodlagos kérdés – mondta Orbán Viktor -, hiszen mi a magyaroktól arra kaptunk megbízást, hogy megvédjük a hazát.
Lehet, hogy a hazát sikerül „megvédeni”, de nagy valószínűséggel az Európai Uniós pénzcsapok, mint a fővárosi metró ajtajai záródnak, és ez alapjaiban gazdaságilag ingatja majd meg egy-két éven belül az illiberális demokrácia magyar unortodox gazdasági modelljét.
A Visegrádi Négyek sem egységesek, csak abban, hogy ne Manfred Weber legyen Európa első embere. Amúgy meg összefogni sem tudnak, hiszen a V4-ek vezető pártjai mind más Európa Parlamenti frakcióhoz tartoznak.
Az Európa Parlamenti választás átrendezte az ellenzék sorait is, melynek utóhullámait ma is érezzük. Főleg a fővárosi főpolgármester ellenzéki jelöltségért folytatott harcban.
Azonban ne keverjük össze a nagypolitikát a helyi politikával, hiszen örvendetes tény, hogy a Fidesz uralma ellen a vidéki városok nagy részében sikerült az ellenzéknek összefognia, és elérni azt, hogy az őszi önkormányzati választásokon minden adott választókörzetben egy ellenzéki közös jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével.
Most nyári szünet következik a politikában is, de ősszel kemény választási harcra kell felkészülni…
ábrahám
