A technika fejlődésének köszönhetően évek óta a nyomtatott példányok mellet online is elérhető. A hónap elején, július 9-én „Példamutató gazda Nagykőrösön” – címmel Kustár Tamásról és vállalkozásáról jelent meg egy átfogó interjú.
Végigolvasva az interjút, a következő tanulságot vontam le: optimizmussal, szakmaisággal, emberséggel és nem utolsó sorban hittel a nulláról is lehet nagyot alkotni!
HH: Milyen apropóból született a Magyar Mezőgazdaságban leközölt interjú?
Kustár Tamás: Be kell valljam, hogy a PR-ral nem sokat foglalkozom, helyette a tettek beszéljenek, így nem szoktam reklámozni tevékenységünket. A 77 éves Dr. Kósa Lajos minisztériumi főtanácsos volt az Antall-kormány idejében, majd a nyugdíj előtti éveit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál töltötte, ahol elsősorban pályázati projektek ellenőrzésével foglalkozott. Dr. Kósa Lajos címzetes egyetemi docens a Mosonmagyaróvári Egyetemen. Igazán megtisztelő számomra, hogy Ő évek óta szeretett volna velem egy interjút készíteni, ezért szólt Avar Lászlónak, a cikk szerzőjének, s a közelmúltban egy fél napot nálam töltöttek, megnézték a vállalkozás különböző tevékenységeit, és egyben elkészült az interjú is.
HH: Elárulta az okát Kósa Úr, hogy miért szerette volna az Ön vállalkozását bemutatni?
K.T: Azt mondta, hogy mindig is példaértékűnek látta azt a munkát, melyet a kollégáimmal együtt végzünk. Numero 1-ként tartott számon, amikor Pest megyében volt MVH-s ellenőr, s arról jegyezte meg a nevem, hogy a cégünknél a pályázatokkal kapcsolatban mindig minden és ráadásul időben rendben volt. A pályázatokat kolléganőmmel, Kalocsa Lászlóné Ildikóval szimultán végezzük a projekt megírásától az elszámolásig. Ildikó mindent tud a projektekről, amit én tudok. A cég alapítása óta, 25 éve dolgozik velem.
HH: Meg lehet határozni az eredményes működés titkát?
K.T: Talán inkább az összetevőit. Minden vállalkozás alapja a motivált, szakképzett, munkáját szerető humánerőforrás. Gépet, hitelt, pénzt, épületet elő lehet teremteni, de mindez semmit sem ér emberek nélkül. Meg kell becsülni a kollégákat, s a lehetőségekhez mérten segíteni kell őket a problémáik megoldásában. Ezen értem a lakhatási gondok megoldásán át, egy-egy váratlan, tragikus családi helyzet, pénzügyi probléma elhárítását. A közelmúltban például egy próbaidős kolléga részesült komoly összegű vissza nem térítendő támogatásban családi haláleset miatt. Ezeket a segítő megoldásokat nagyon fontosnak tartom! Azt is meg kell, hogy említsem, hogy nagyon kevés cég fogad tanulókat. Mi rendszeresen foglalkoztatjuk őket. Itt töltik a nyári gyakorlatot, részben az év közbeni gyakorlatot is, s közülük néhányan alkalmazottak lesznek az iskola elvégzése után. Ennek is köszönhetem, hogy nálunk jelenleg sincs létszámhiány. Emellett folyamatosan képzem magam is, hisz a szakmaiság az első számú kritérium egy minőségi vállalkozásnál.
S ugyan harmadikként említem, de valójában az alappillére az egésznek, a hit. Az a hit, melyet az ember nem hangoztat lépten-nyomon, melyet nem használ fel mindenféle érdekből, nem papolja, hogy „soli Deo gloria”, hanem a lelke legmélyén érzi ezt, s ez határozza meg tetteit!
HH: Ha jól tudom, Ön nem értelmiségi családból származik…
K.T: Igen, szociológiai értelemben első generációs értelmiségi vagyok. A szüleim gazdálkodók voltak életük aktív szakaszában.
HH: Ismerek olyan embereket, akik egyszerű családból származnak, vezetői beosztásba kerültek, és olyannyira nem sikerült feldolgozniuk az első generációs értelmiségi létet, hogy kegyetlenné, arrogánssá és modortalan vezetőkké váltak. Ennek megfelelően óriási náluk a fluktuáció is…
K.T: Engem sok tragédia ért. Édesapám nagyon korán meghalt, ekkor még csak 9 éves voltam. A bátyám is nagyon fiatalon hunyt el balesetben 1986-ban. Az a küzdelem, amit végig csináltunk édesanyámmal – zártkertet műveltünk, állatot tartottunk, a terményeket a város egyik végéből a másikba biciklivel vittük leadni, és még sorolhatnám – megtanított arra, hogy minden körülmények között ember maradjak. Ráadásul nekem nem kell meghasonlanom, az elveim és értékrendem szerint élek és végzem a mindennapi munkámat. 1987-ben az egyetemen volt egy féléves tárgyunk olyan tartalommal, hogy „A polgári demokrácia története Magyarországon”. Tehát én már akkor a polgári demokratikus értékekkel foglalkozhattam, amikor az őseit eláruló Czira polgármester éppen belépett a diktatúrát képviselő MSZMP-be! Az, hogy a kisgazda szemlélet és polgári értékrend 2010 óta folyamatosan eltűnt a Czira-féle városvezetésből, nyilván odáig vezetett, hogy szembekerültünk egymással. De nem én változtam, én maradtam a polgári értékeknél. S ha már az értékeknél és Cziránál tartunk: számomra megbocsáthatatlan bűne, hogy a halott testvéremre ráfogta, hogy MSZMP tag volt. Soha nem volt tagja sem az MSZMP-nek, sem a KISZ-nek! Olyannyira rendszerellenes volt, hogy egyszer emiatt még egy rendőrségi kihallgatás keretében össze is verték…
HH: Sok tragédia érte, s mindemellett rengeteg politikai támadással kell szembenéznie… Mi ad erőt a hétköznapokhoz?
K.T: Rengeteget jelent, hogy kiegyensúlyozott családi életem van és vállalkozásaim is úgy működnek, hogy az abban résztvevők megtalálhatják számításukat. Ez érzelmi és anyagi biztonságot is nyújt. Emellett a heti 3-4-szeri foci nemcsak fizikai feltöltődést, hanem lelkit is ad számomra. A fair play szelleme meghatározza életemet, amibe beletartozik az is, hogy nem mindig nyer az ember…
A politikai támadások elviselését az könnyíti meg, hogy jól ismerem az ellenfeleket, tudom, hogy kik ők és milyen emberek. Éppen ezért nem kell, hogy ez elkeserítsen, mert ha ilyen emberek támadnak, az egyrészről erőt ad, másrészről kevésbé sértő. Azt nem tagadom, hogy a politikai helyzet miatt keserű a szájízem… Azért az nem egyszerű történet, ahogy a polgármester személyes bosszúból a jelentős helyi adókat is fizető vállalkozásaimat tönkre akarja tenni, azt sem nézve, hogy hány munkavállalónak, s ezen keresztül hány családnak, gyermeknek adja a mindennapi kenyeret.
DE ROSSZ HÍREM VAN A POLITIKAI ELLENFELEIMNEK: A SOK CSALÓDÁS, A DEMOKRÁCIA LEÉPÜLÉSE ELLENÉRE NEM MENT EL A KEDVEM A KÖZÜGYEKKEL VALÓ FOGLALKOZÁSTÓL, MERT MOST VAN IGAZÁN SZÜKSÉG DEMOKRATÁKRA!
Néhány adat a Magyar Mezőgazdaságban megjelent, Avar László által készített interjúból:
- Kustár Tamás 1800 hektáron gazdálkodik Nagykőrösön, és 100 gazdát integrál.
- Az Olasz-Kustár Farmer Kft.-t 25 éve alapították. Kustár Tamás példáját azért tartjuk követésre méltónak, mert 1800 hektárjából több száz hektáron öntözéses gazdálkodást folytat.
- Ezen kívül egy másik cége, a Toldi Kft. 500-as tejelő tehenészetet működtet. Ezekhez összesen 50 alkalmazottat foglalkoztat. Az általa integrált 100 gazdának szolgáltatásokat nyújt, a terményeiket felvásárolja, esetenként a könyvelésüket is ő intézi. Ez további 700 hektárt fed le.
- Műszaki mérnökember, de ma már ízig-vérig gazdász. Azt mondja, olyat hozott létre, amiben mások is jól érzik magukat. Neki a profit nem mindenható: elvárja magától, hogy az eredmény azokat szolgálja, akik vele együtt részt vettek a létrehozásában. Fejleszteni akar, a 10 éves programja 2 milliárd forint beruházást irányoz elő. Kiemelkedő sikere után érdeklődtem. Van, és erre nagyon büszke. Dolgozik nála olyan közel 20 éves fiatalember, aki a születésekor oxigéntúladagolás miatt károsodott. Sokat kellett vele együtt dolgozni, segíteni neki, de megérte, mert ma erre a sérült emberre rá lehet bízni a kombájnt, hogy arasson. Ez nyugtatja meg Kustár Tamás keresztényi lelkületét, ez annak az igazolása számára, hogy nem csak a gazdaságpolitikának tud követendő irányt mutatni.
A cikket teljes terjedelmében a http://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/09/peldamutato-gazda-nagykoroson linken olvashatják.
K.Zs.B.T.
