Különösen kirívó a foglalkoztatási és jövedelmezőségi különbözősége. A munkanélküliek közel fele vidéken él.

A mezőgazdaságban történt gazdasági, szerkezeti és társadalmi változások a vidék
gazdaságának teljes politikai, társadalmi és gazdasági környezetét megváltoztatták.
A poszt szocialista országok közül a társadalmi különbségek e területen a legnagyobb mértékűen nálunk nőttek.

Ebből adódóan fő feladataink a következők lehetnek:

1.    Az agrárágazatot új fejlődési pályára kell állítani. Országunk érdeke, hogy a jelenleginél több, jól felszerelt, versenyképes gazdaság jöjjön létre, s ezek biztosítsák élelmiszerfogyasztásunk döntő többségét, sőt termeljenek minőségi, feldolgozott és a világpiacon eladható termékeket is.
2.    Agrárpolitikai célunk nem lehet más, mint támogatni a versenyképes családi és társas gazdaságokat, azok eredményes működését. Termelt termékeik értékesítéséhez kapjanak segítséget, ill. az integrációval segítsük a termelőket együttműködni.
3.    Rendbe kell tenni a földbirtok politikánkat.
4.    Versenyképességünket akkor tudjuk igazán biztosítani, ha minél többet fordítunk a hazai tudományos és oktatási, tanácsadási tevékenységünkre, ill. azt kiemelt feladatként tudjuk kezelni. Hagyományunk van arra, hogy mezőgazdaságunk a világ élvonalába kerüljön a minőség, a specifikumok előállítása, termék választék területén. Ehhez minden adottságunk megvan.
5.    A professzionális agrárgazdaság és a tradicionális paraszti mezőgazdálkodási forma közötti érdekellentét értelmezése és kezelése. Az érdekellentétek csak akkor csillapíthatók, ha professzionális mezőgazdaság mindenben megfelel a társadalom elvárásainak (minőség, ár, környezetvédelem, stb.). A professzionális és hagyományos termelő érdekellentétek csak akkor oldhatók fel, ha nem sértjük a kistermelők emberi méltóságát, vonzó megélhetést kínálunk vidéken. A kiszorulókkal pedig szolidaritást kell vállalni, amely jelentős társadalmi kiadásokat eredményez.
6.    Kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen a termelői értékesítő szervezetek, szövetkezetek alapítása, annak szorgalmazása a termelt termékek hatékony értékesítésének érdekében. Ha szövetkezést (koncentrálás, integráció) el akarjuk fogadtatni a társadalommal, akkor igen komoly hangsúlyt kell fektetni az élelmiszer biztonságra, a környezetvédelemre és azok szigorú ellenőrzésére.
7.    A jelentősebb mezőgazdasági érdekképviseleti szervek közül valamelyik ( pl. Agrárkamara ) pozícióját mindenképpen meg kell erősíteni, mert jelenleg a köztudatban úgy jelennek meg, hogy valamelyik hatalmi centrumot támogatják, s ezáltal mondanivalójuk hiteltelen. Tisztán szakmai érdekképviseletet kell megteremteni a termelés biztonsága érdekében.

Ha a fentiekben a politika kellően következetes, akkor ezen területen visszaszerezheti a lakosság, a választók, sőt a környezetvédők szimpátiáját, támogatását. A társadalom ugyanis már sehol sem csak azt várja, hogy megfelelő élelmiszert termeljen, hanem azt is, hogy gondoskodjon az egészséges táj megőrzéséről, gondozásáról, valamint a vidéki értékek (gazdasági, kulturális) fenntartásáról, fejlesztéséről.
A vidéki társadalom felzárkóztatásában döntő szerepe van az oktatásnak és a kultúrált közösségi életforma kialakításának. Sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a kultúrált időtöltésnek, a közösségi házak, a társas összejövetelek szervezésének. Ehhez változtatni kell az önkormányzatok működési módján és a kistelepülések értelmiségi rétegének életmódján.
Hazánk kultúr nemzetek sorába tartozását az egészséges környezetet nyújtó vidéki táj ápoltsága, természeti értékeinek megőrzése, fejlesztése kell, hogy jellemezze. A vidéknek az össz társadalom felé nyújtott ez irányú szolgáltatásai nem csak ma, hanem a jövőben is fontosak lesznek. Természetesen nem csak országunk lakosságának igényeit kell szem előtt tartani, kielégíteni, hanem a növekvő turisztikai forgalmon keresztül a hozzánk látogató külföldiekét is.
A vidék rendje nélkül nem lehetséges stabil kormányzást elképzelni. Aki ezt a munkát előkészíti, megszervezi és végrehajtja, csak az nyerheti el a vidék szimpátiáját.

A jól karbantartott kultúr táj és kulturált emberi magatartás együtt fontos elemei a XXI. századhoz méltó magyar vidéknek!

Várkonyi Miklós
Kecskemét