A csütörtöki közgyűlésen már szó lesz a város költségvetéséről, de csak annak megalapozásáról tárgyalnak a képviselők. Eszerint kiemelkedő tétel a tervezett 28 milliárdos saját önkormányzati bevétel, amelynek nagy részét a 25 milliárd forintot jelentő helyi iparűzési adó teheti ki a tavalyi 23 milliárd forinthoz képest. Különböző jogcímen még további bevételek folynak be a város kasszájába, közülük a legnagyobb tétel – mintegy 13 milliárd forint – az állam által nyújtott működési támogatás.

Gyakran hallani a kecskemétiektől kritikus hangokat a közvilágítás és a közutak minőségével kapcsolatban. Ráadásul kevésbé ismert, hogy közvilágítás alaptámogatása jogcímen állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatokat a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján. A dotáció összege Kecskemét esetében 425 ezer forint / km – összesen 410 millió forint jár a 960 km hosszú villamosenergia hálózat után. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az állami támogatás összege évek óta változatlan.

Központi forrás illeti meg az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan is, itt a fajlagos összeg Kecskemét esetében 485 ezer forint / km, amely szintén változatlan 2021 óta. A közúthálózat hossza a városban körülbelül 600 km, eszerint 290-300 millió forint folyik be a jövő évben. Megemlítendő még a zöldterület-gazdálkodással összefüggő feladatok megsegítése, ezen a címen az államtól az önkormányzat 26 ezer forintra jogosult hektáronként.

A kiemelt központi beruházások listájában még szerepel a Kecskeméti Ipari Park villamosenergia infrastruktúra-fejlesztése, melyre 2024-től három évre 7 milliárd forintot irányoztak elő.

Mire mennyit költenének 2025-ben Kecskeméten?

A közgyűlés elé benyújtott költségvetést megalapozó tervezet szerint Kecskemét számára a 2025-ös év nemcsak „a léptékváltás, az építkezés és a növekedés éve lesz”, hanem „a város polgárainak fejlesztési igényeit a lehető legszélesebb körben teljesíteni” tudják, „és a város minden része fejlődik” majd.

Ebben az optimista szellemben jelentett be nemrég több száz milliárd forint összértékű fejlesztéseket Lázár János építési és közlekedési miniszter is Kecskeméten. Többek között ígéretet tett a Szeged és Cegléd közötti vasútvonal fejlesztésére és az 5-ös főút négysávosítására, és emellett több olyan projekt befejezésére, amelyek már nagyon régóta csúsznak-halasztódnak, így az intermodális pályaudvar megvalósítása és a Halasi úti felüljáró felújítása, amelynek egyik sávja már 7 éve le van zárva, és azóta érdemi munka nem folyik rajta. Miközben a Közút Zrt. tájékoztatása szerint a felüljáró felújításához kapcsolódó kiviteli tervek elkészültek és az építési engedély rendelkezésre áll – csak a forrás hiányzik hozzá. Ehhez kapcsolódóan nyújtott be a központi költségvetéshez módosító javaslatot a Jobbik parlamenti frakciója, amelyben 1 milliárd forintot irányoznának elő a már régóta tervezett munkákra.

Jövőre Kecskemét nagyságrendileg 60 milliárd forintból gazdálkodhat, amelyből az egészségügyi és szociális ágazatra 6,5 milliárd forintot fordítanának, köznevelésre – ideértve a bölcsődéket és óvodákat – 5,8 milliárd forintot, és városfejlesztésre, közműépítésre, városüzemeltetésre, kommunális feladatokra, vagyon- és lakásgazdálkodásra – amely első olvasatra igen tág feladatokat érint – összesen 11 milliárd forintot.

Valamelyest részletesebben kifejtve az önkormányzat jövőre ebből az összegből városfejlesztésre 1,1 milliárd forintot költene, vagyon- és lakásgazdálkodásra pedig 771 millió forintot. Zöldfelületrendezésre 400 millió forintot szánnának, amelyből már előre 240 millió forint lekötésre került, a közrend és közbiztonság fenntartására 70 millió forint állna rendelkezésre, míg az önkormányzat közgyűlésének működési kiadásaira 509 millió forint. A közgyűlés működésével kapcsolatban nemrég írta meg a KecsUP, hogy megduplázódik – október 1-jéig visszamenőleg – Szemereyné Pataki Klaudia polgármester fizetése, havi bruttó 1,5 millió forintról közel 3,1 millióra emelkedik. De a három főállású alpolgármester is több mint bruttó 2,7 millió forintot keres majd egy hónapban. Jelentősen emelkedik a tanácsnokok, képviselők és a bizottsági elnökök tiszteletdíja is.

A civilek és civil szervezetek támogatására 153 millió forintot fordíthatnak, míg ifjúságpolitikára és tehetséggondozásra 50 millió forintot.

(Forrás, fotó: Kecsup, Falusi Norbert)