Most, a hitelminősítő intézetek, például a Fitch, illetve a Standard&Poor’s intézetek kedvezőtlen véleményt alkottak Magyarországról. Ez figyelmeztető jel az ötödik Orbán-kormány számára, hogy már csak egy hajszál választ el bennünket a befektetésre nem ajánlott országoktól. Ez semmiképpen sem jó üzenet, még akkor sem, ha a magyar gazdaság meg is úszhatja ezt a problémát, és az éves GDP nem kerül negatív tartományba.

Viszont intő jel az, és a technikai recesszió jele, hogy már két egymást követő negyedévben a gazdaság növekedése alulmúlta a megelőző év azonos időszakáét.

Az is óvatosságra intheti a magyar kormányt, hogy a hitelminősítő intézet több körben is javasol gazdasági korrekciót, és kifogásolja a magas inflációt.

Azt sem tartják helyesnek a szakértők, hogy Magyarország energiafüggőségben van Oroszországtól, mely Oroszország tudvalevőleg szemben áll az Európai Unióval, melynek mi, magyarok is tagjai vagyunk.

A vágtató inflációt is kifogásolták, de tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, ezek a problémák nem okoznak finanszírozási zavart az országnak, legfeljebb késleltetik az eredeti gazdasági célok megvalósítását.

Kritizálják a gazdaságpolitika következetlenségét is, sőt már ezt tekintik a legfőbb veszélyforrásnak Magyarország tekintetében. Miközben a magyar kormány szavakban küzd az infláció ellen, érdemben nem sokat tesz ellene.

Ennek ellenére a magyar kormány, élén Nagy Márton miniszterrel, optimista, és növekedésre számítanak az év első felében, s tulajdonképpen nem veszik figyelembe az S&P figyelmeztetését.

Szakértők szerint, további leminősítés jöhet akkor még, ha az Európai Unió jelentősen csökkenti a Magyarországnak járó forrásokat, illetve az energia rendelkezésre állása bizonytalanná válik Keletről.

A magyar kormánynak a lecke tehát igen csak fel van adva, hogy ilyen körülmények között a GDP pozitív értékű legyen.

Magyarország kis ország, és ahogy a szakértők mondják, nyitott gazdasága van. Ez azt jelenti, hogy a környező államok, illetve akikkel komolyabb kereskedelmi, gazdasági kapcsolatban vagyunk, ha nem teljesítenek jól, akkor ez hazánkban is negatív folyamatokat indít el. Sajnos a világot is, illetve annak országait a recesszió szele járja be, s ez bizony hazánkban is érződik.

Nem jók tehát a 2023-as év gazdasági kilátásai, hiszen a magyar gazdaság kötéltáncot jár, s könnyen elveszítheti egyensúlyát, melynek tragikus következményei lehetnek.

Az egyik legnagyobb veszélyhelyzet Magyarország energiafüggősége Keletről. Ez nem csak azt jelenti, hogy az energia egységára növekedhet, azaz drágulhat, hanem azt is, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Az energiát mi, magyarok gyakorlatilag Keletről, Oroszországtól kapjuk.

Politikai okok miatt Magyarország könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy megszűnik a keleti energiaszolgáltatás (földgáz, olaj) Oroszország felől.

Eddig sikerült egyfajta politikai magatartással, és tegyük hozzá, szerencsével, Oroszországot nem magunk ellen fordítani, és így az energiaszolgáltatás Kelet felől eddig változatlan szinten zajlott, a korábbi békeidőknek megfelelően.

Sajnos Oroszországból az energiát jóval drágábban kapjuk, mint azok a nyugati országok, akik még nem álltak át más energiaforrásokra.

Mi, magyarok változatlanul bízunk Oroszország energiaellátásában, csak hát be kell látnunk azt, hogy nem mindegy, hogy milyen áron, és meddig. Tudniillik az oroszok is keresik a Távol-Keleten azokat az energiafogyasztókat, Kínát és Indiát, akik eddig nem vették az orosz gázt.

Ebben a helyzetben az oroszok előbb-utóbb más partnert fognak keresni, és nem Európa felé fogják szállítani az energiahordozókat, hanem Kína és India felé.

ábrahám