Emlékezetes háború volt a vietnami háború, mely végül is nem békekötéssel, hanem csak fegyverszünettel zárult.

Ez azt jelenti, hogy ezt a háborút bármikor kirobbanthatják a benne érdekelt felek, így az amerikaiak, vagy az észak-vietnamiak, a mögöttük álló Oroszországgal.

A mai világunk tehát nem a béke világa, mert bármikor a konfliktusok helyi háborúkba torkolhatnak. Azt, hogy a II. világháború óta nem volt világháború, az paradox módon az atomfegyvereknek köszönhető, mert ennek a háborúnak már nem lenne győztese, hanem akár az egész emberiség vesztese lehet.

A mai világunkban a világháborútól látszólag ellentmondásosan az atomfegyverek védenek meg minket, mert egy ilyen háborúnak nem lenne győztese, hanem inkább vesztese, még azok is, akik nem háborúztak, de az atomszennyeződés miatt ennek veszteseivé válnak.

Jelenleg nincs világháború a Földön, de főleg a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon helyi háborúk dúlnak.

Ez a megállapítás főleg Afrikára igaz, ahol a fejlett nyugati országok gyarmatbirodalmai voltak.

A jelenkor politikai-gazdasági ellentmondásokkal terhes, melyek lángra lobbanthatják a helyi háborúkat.

Változatlanul két rendszer áll egymással szemben, az Amerika és Nyugat-Európa vezette kapitalizmus, és az Oroszország által irányított úgynevezett keleti blokk.

Bár az igazság az, hogy a korábban elnevezett keleti blokkban is felütötte már a kapitalizmus a fejét, a magántulajdon, és a tőkés vállalatok megjelenésével.

A jelenkort nem jellemzi már az a szembenállás, mint az ’50-es évek úgynevezett hidegháborús korszakát.

A magántulajdon és a tőkés nagyvállalatok már az Oroszország vezette politikai rendszerben is megjelentek. Az állami tulajdon egyre inkább visszaszorul, és főleg a szolgáltatásokban van kiemelt szerepe (áram, víz, stb.)

Jelen korunkra már nem jellemző az a szembenállás, mely annakidején a Szovjetunió vezette úgynevezett keleti blokkra, és a kapitalista világra jellemző volt.

A Szovjetunió megszűnt, és annak egybentartója, Oroszország jelent meg a politikai és gazdasági színtéren.

Amerika mindig is a tőkés világ legnagyobb hatalma volt, és ma is az. A változás az, hogy a néhai kommunista államokban is megjelent a tőkés vállalkozás, azaz a kapitalizmus.

A nyugati világ és Oroszország szerkezetileg már nem annyira különbözik egymástól, hiszen Oroszországban is jelen vannak már a tőkés magán- és állami vállalkozások.

A két rendszer tehát konvergál, azaz közelít egymáshoz, és évek múltán nagyon hasonlítani fognak egymásra. Az úgynevezett kommunista állami tulajdon megszűnik, és részben már meg is szűnt.

A kommunista szó egyébként a francia kommuna szóból született, mely magyarul közösséget jelent.

Mai világunk átalakuló világ, hiszen a Marx és Engels által leírt és közreadott társadalmi változások mostanság fejeződnek be.

Azt, amit annakidején ők megjósoltak, a társadalmi változásokat, azok most fejeződnek be, jelen korunkban. Igen, a társadalmi átalakulásoknak idő kell, főleg azoknak, amelyek forradalom nélkül zajlanak le.

ábrahám