„Márki-Zay Péter meggyőzően, 56,7 százalékkal nyerte az ellenzéki előválasztást vasárnap este, Dobrev Klára nem tudta megismételni az első fordulós sikerét.”
A lap arról ír, hogy az előválasztás második fordulójának egyik legszembetűnőbb adata az volt, hogy Dobrev Klára egyetlen megyében vagy budapesti kerületben sem szerzett több online szavazatot Márki-Zay Péternél, az összes internetes voksnak pedig mindössze 22 százalékát vitte el.
A második fordulóban Márki-Zay Péter a sátrakban is több szavazatot szerzett, annak ellenére, hogy Jakab Péter erősebb kerületeit Dobrev Klára söpörte be.
Mindazonáltal a Jobbik volt az a párt, ahol a kutatások az egyik legnagyobb átszavazási hajlandóságot mérték Márki-Zay Péterre. A maga módján ez sem véletlen, hiszen a Jobbik a legjobboldalibb ellenzéki párt, vidéki központú, és az ellenzékváltást is szükségesnek látja – csakúgy, mint az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
A siker pontos okait aligha fogjuk megtudni. Lehetséges, hogy a Jobbik-szavazók jó része el sem ment a második körben, és helyettük tudott új szavazatokat szerezni Márki-Zay. Ugyanígy viszont az is elképzelhető, hogy a jobbikosok Márki-Zayt támogatták, mint ahogy az is előfordulhat, hogy a Momentum-hívők a párt népszerűségét alulmúló Fekete-Győr Andrásra nem voksoltak az első körben, de a másodikban Márki-Zay kedvéért már részt vettek.
A cikk elemzi azt is, hogy hol lehet hátra dőlni és hol kell teperni.
Ha 2019, illetve az előválasztási első forduló óta nem lett volna világos, most már biztos: Budapest az ellenzéké, 2022-ben pedig Márki-Zay Péteré. Az egyéni választókerületeket nézve pedig úgy tűnik, még a teljes Fidesz-kisöprés is meglehet: mindössze négy választókerület van, ahol nem vehető biztosra az ellenzék győzelme, de itt is reális az esély a fordításra.
Márki-Zay a legnagyobb sikerét Csongrád-Csanád megyében aratta, a részvétel itt a harmadik legmagasabb volt. A miniszterelnök-jelölt emellett még Pest megyében volt kiemelkedően erős, itt azonban a választókerületek mind fideszesek voltak 2018-ban, és nagyjából a felében várható fordítás. Mindenesetre a nagy arányú részvétel ezekben az országrészekben jót is jelenthet az ellenzéknek.
Márki-Zay személye segíthet a billegő körzetek megszerzésében, de ehhez az kell, hogy az ellenzék rengeteg, köztük sok pártatlan szavazót is mozgósítson.
Nem indult a Fidesz, mégis elképesztő mennyiségű pénzt vert el propagandára az előválasztással kapcsolatban
„Soha nem látott mennyiségben árasztották el ugyanis a politikai hirdetések a közösségi médiát, gyakorlatilag lehetetlen mostanában úgy kinyitni a Facebookot vagy a YouTube-ot, hogy ne zúduljon ránk cunamiként egy csomó politikai üzenet, reklám, szavazásra buzdító vagy éppen lejárató kampány” – írja a Telex.
Mivel a Google és a Facebook rengeteg támadást kapott azért, mert teret enged a dezinformációnak és a politikai manipulációnak, 2019 tavaszán mindkét cég úgy döntött, hogy nyilvánossá teszi, milyen politikai-közéleti témájú hirdetésért ki fizet neki, mennyit, és azért cserébe milyen elérést kap. Ezeket az adatokat bárki böngészheti a Facebook Ad Library, illetve a Google Transparency Report oldalain. Ezt tette a Telex is.
„Bizarr mellékízt ad az egész közösségi médiás adatnyilvánosságnak, hogy az Állami Számvevőszék állásfoglalása szerint »a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé«. Tehát a politikai hirdetések az egyetlen igazán átlátható terepen a gyakorlatban nem számítanak politikai hirdetésnek, így nem vonatkozik rájuk például az a törvény sem, hogy egy-egy választási kampányban mennyit költhetnek hirdetésre a jelöltek” – írja az internetes lap.
A Telex az előválasztási időszak legforróbb 30 napos időszakát vizsgálta, szeptember 13. és október 12. között.
„A YouTube kasszájában ez alatt az egy hónap alatt 85,6 millió forintot, míg a Facebooknál 588,5 milliót hagytak magyar nyelvű politikai reklámokra. Ez összesen 674 millió forint, amiből 640 MILLIÓNYIT AZONOSÍTOTTUNK A KORMÁNY VAGY AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS NARRATÍVÁJÁT TERJESZTŐ, A NAPI POLITIKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÜZENETKÉNT.”
A kép azonban még így sem teljes. A Fidesz mellett szereplő összeg például csak a párt központi Facebook-oldalának hirdetéseit takarja, pedig a politikusai oldaláról is dőlnek a fizetett posztok, csakúgy, mint az ellenzéki pártoknál.
A Telex végignézte az elmúlt 30 nap 400 legnagyobb hirdetőjét, mindenkit, aki 30 nap alatt legalább 80 ezer forintért vett politikai hirdetést a Facebookon.
„És csoportosítottunk: a politikusokat, propagandistákat, pártlapokat a pártjaikhoz, a pártokat a miniszterelnök-jelöltekhez. Az így kialakuló kép tehát nem azt mutatja meg, hogy mennyibe kerültek a miniszterelnök-aspiránsok kampányai, hanem azt, hogy az egyes jelöltek mögött felsorakozó csapatok mennyi pénzt mozgattak meg a jelöltjük és a saját embereik megtámogatására.”
Ennyit:
K.ZS.B.T.
