2022. után azonban a kormányzat új adónemek bevezetésével, illetve a meglévők megemelésével, azok kiterjesztésével jelentősen növelte a gazdaság és a vállalkozások adóterheit. Ez nem ok nélkül következett be, mert a magyar gazdaságot is visszavetette a pandémia, és a háború, továbbá a növekvő energiaárak erősen terhelték a költségvetést.

Mintha mi sem történt volna, mindezek tetejébe a jogállamisági követelményeket a magyar kormány és a parlament folyamatosan elszabotálta, ezáltal az Európai Uniós források veszélyeztetve lettek.

Ez a tény már önmagában is pénzszűkéhez vezetett a költségvetésben, melynek kompenzálására a kormány az adóbevételek növelését tartotta fontosnak. A többlet adóbevételek nagyrészt az úgynevezett rezsivédelmi és honvédelmi alapokba kerültek. Kell a pénz a költségvetésnek, ezért a magyar kormány a korábbi ígéretével ellentétben 2024-ben nem vezeti ki a bevezetett és megemelt különadókat.

Ezen adók egy részét rendeleti úton hosszabbította meg a magyar kormány, illetve a magyar országgyűlés elé beterjesztett adócsomagot állandósította.

Ami a nagyközönséget érinti, az az, hogy az üzemanyagok jövedéki adója jelentősen megnő, mely növekedés kihat minden áruféleségre, hiszen minden árut a termelőtől az eladóig kell szállítani, mely így több pénzbe kerül.

Az Európai Unió által megszabott minimális adómértéket Magyarország még nem érte el, de megállapíthatjuk, hogy ez is komoly terhet jelent az országnak. A magyar kormányzat adóbevétele harmincnégy százalék a hazai GDP arányában. Ez az arány Dániában a legmagasabb, ahol 1,2 százalék híján eléri az ötven százalékot.

A kormány, melyet ezügyben Varga Mihály pénzügyminiszter képviselt, előszeretettel hangoztatta azt, hogy 2017-2022-ig milyen adócsökkentéseket hajtott végre a kormányzat. Ebben volt is igazság, mert a gazdasági környezet ezt lehetővé tette.

Sajnos a korábbi kedvező gazdasági helyzet megváltozott, mely adóemelésre ösztönözte a kormányzatot a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A felszökő energiaárak erősen terhelték a magyar költségvetést is, hiszen az energia Keletről, Oroszországból származik. A kormányzat adóemelési programja a korábbi csökkentéssel szemben jórészt annak köszönhető, hogy a külső környezet megváltozott.

Mindezek tetejébe az Uniós támogatások felszabadításának feltételéül szabott jogállamisági intézkedéseket – melyet az Európai Unió szorgalmazott –, a magyar kormány és az országgyűlés folyamatosan szabotálta, mely egyre súlyosabban érintette a források megérkezését.

Oda jutottunk, hogy az adóterhek magasabbak, mint ahogy azt az Unió elvárná, melynek tagjai vagyunk.

Az is igaz, hogy az adóemelések után magasabb lesz az adóteher, mint amit az Európai Unió elvárna tőlünk. Az átlagember azt gondolta az adóterhek csökkentésekor, hogy gazdaságilag rendbe jöttünk, viszont a csökkentésre növelés következett, méghozzá olyan adóteher növelés, amely magasabb, mint az Uniós elvárás.

A jogállamisági kritériumok nem teljesítése miatt az Európai Uniós támogatások nem érkeznek meg, és egyre inkább növekszik a magyar költségvetési hiány, mely rászorítja a kormányzatot az adóbevételek növelésére.

ábrahám