A cikk imígyen kezdődik: „Mészáros Lőrinc nem Magyarország felvásárlásával tölti a napjait. Mészáros Lőrinc befektetései nem kötődnek az Orbán családhoz. Mészáros Lőrinc befektetéseiről és azok módjáról Ő maga dönt. Mészáros Lőrinc nem stróman, és nincs strómanja.”
Az így összefoglalt alternatív valóságra hivatkozva követelt helyreigazítást lapunktól a felcsúti polgármester, ám keresetét a bíróság elutasította.
A Mark Zuckerbergnél okosabb gázszerelőnek ugyanis arra már nem volt elég tudománya, hogy kit nevezzen meg alperesként, holott e törvényi eljárásra az első téves beadvány után a bíróság külön felhívta a figyelmét, sőt tíz napot is adott a hiba kijavítására. Hogy most mégis önként idemásoltuk Magyarország leggyorsabban gazdagodó emberének dölyfös kinyilatkoztatását, annak az az oka, hogy keresve sem találhattunk volna jobb beharangozót a kormányfő földijének soros bizniszét feltáró cikkünkhöz: a milliárdos szaki nyugodtan megkaphatja a legendás filmbéli Bala becenevet, hiszen szállodái mellé a parti kempingeket üzemeltető cég megszerzésével tényleg övé a fél Balaton!
És ha már az övé, nyilván magának is építi a milliárdos fejlesztési beruházásokból, nem pedig azért, mert Orbán Viktornak és békés keresztény híveinek viszket a tenyerük. S a már-már nyílt uszítást sem tartja túl nagy árnak, hogy elterelje a figyelmet a miniszterelnök a különféle végtagokkal elkövetett pénzlenyúlásokról.
Sokkal nehezebb viszont elképzelni, mi hasznot remél Orbán abból, hogy viszket a másik tenyere is, amivel már-már polgárháborút vezényel az országban, s mániákus hadviselést folytat a világ ellen. A megfélemlítésben Magyarország még szerencsére nem jutott el a török szintre, de már a magyar tüntetők sem ússzák meg bilincs nélkül az ártatlan festékdobálást sem. A magyar civil társadalom tudja, hogy reménytelen a küzdelme, de legalább megpróbálta. Valamikor szövetséges volt a nagyvilág, most sikerült azt ellenséggé tenni. A forradalom szükségszerű rossz, melynek nincsenek igazán választható fajtái, csak úgymond kimenetele: szerencsés, véres, békés és tragikus…
ábrahám