Az országzászló állítás hagyománya az 1920-as évekre tehető, amelynek okszerűségét adta a trianoni nemzetpusztítás, ország-csonkítás. Az országzászló nemzeti szimbólummá vált, az alapzatán az ország címerével, az abból kiemelkedő magasba nyúló zászlórúd a nemzeti színekkel és a kornak megfelelő szimbólumokkal együtt (mint pl angyalok).

Budapesten állították fel először a Szabadság téren: az „Ereklyés Országzászló Nagybizottsága” rendeletének megfelelően az elcsatolt országrészeket – Észak-Kelet-Dél-Nyugat – szimbolizáló szobrok koszorújában. „A budapesti Szabadság téren állott négy égtáj elrablott területeit megtestesítő irredenta szobrok (1921) alkotta képzeletbéli köríven, azokkal szembefordulva helyezte el Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász az Ereklyés Országzászlót, amelyet 1928. augusztus 20-án, több tízezres tömeg előtt avattak fel (Wikipedia). Az országzászló-állítás nemzeti mozgalommá vált. Különös jelentőséget tulajdonítottak neki a határszéli helységekben, mint például Zebegényben. Itt a Temetőhegy magaslatán építették és állították fel a monumentális országzászlót, annak szándékával is, hogy a közeli Ipoly folyó által határon túl a csehszlovák területen is láthassák.

A háború után e mozgalmat is felszámolták, lerombolták az emlékműveket, majd az 1989-es rendszerváltozás után ismét útjára indult az országzászlós mozgalom. Ennek gyönyörű, monumentális objektuma látható a Parlament előtti Kossuth téren, ahol az impozáns méretű országzászló hirdeti nemzeti identitásunk büszkeségét nemzeti ünnepeink alkalmával.

Az országzászló rendszerint épített talapzaton áll és ebből nyúlik magasba a zászlórúd (ezt sok helyütt nemzeti színűre is festették), valamint a nemzetiszín lobogó. Az országzászló méretei, magassága lenyűgöző, méltán szimbolizálja nemzeti dicsőségünket, önazonosságunkat. Ilyen országzászlót csodálhatunk a szomszédos Kecskeméten, ahol a Városháza melletti kis téren nyúlik mintegy húsz méteres magasságba a zászlórúd. És mi van szeretett városunkban, Nagykőrösön? Itt is áll egy országzászlónak mondott lobogó, amely a főtéren álldogál szerényen, fák között elrejtőzve. Valójában túlzás országzászlónak nevezni, hiszen csupán egy alacsony magasságú, viszonylag vékony zászlórúdon látható a nemzetiszín lobogó (esős időben igen lehangoló látványt mutat), amely az országzászló mozgalomtól igencsak messze áll, nem erősíti bennünk a nemzeti büszkeségünket… Furcsa érzés tölt el bennünket, amikor évente egyszer, a március 15-i nemzeti ünnepünkön jól megtermett „huszárok” húzzák fel a lobogót az emlékmű rúdjára.

Idézzük fel Kormányfőnk gyakran hangoztatott mondatait: kis nemzetünk ellénére „merjünk nagyok lenni!”. Ez a zászlós rúd éppen ezt nem szimbolizálja, monumentalitása nem nyűgöz le bennünket..

Méltóbb helyen kellene méltó, monumentális Országzászlót felállítani, melynek legalkalmasabb helye a nemzeti történeti emlékhelyünk, az egykori 1848/49-es huszárkaszárnya tágas térsége a Cifrakert közvetlen szomszédságában…

Kőrösi Embör