A mára kétkötetes szerző-humorista dedikálására már egy órával a kezdés előtt csendesen beszélgetve várakoztak az emberek. A tömeg az idő múlásával csak nőttön nőtt. Ám ez a várakozás nem volt unalmas. Egyrészt tartalmas beszélgetések kezdődtek idegen emberek között, másrészt volt idő beleolvasgatni a könyv fejezeteibe. Már az első oldalon olyan fogalmi- és szófordulatokkal találkozhatunk, ami amellett, hogy mosolyt csal az arcunkra, betekintést enged Tibor gondos felkészülésébe a könyv témájához, és világosan megmutatja gondolkodásmódját a világról.

A Meg sem kínáltak című regény Ferusnak, az azóta elhunyt szobafestőnek lett ajánlva. Sajnos a könyv megjelenését már nem érhette meg, de emlékét ez a regény, mint legendás kocsmabeli figurának megőrzi az utókornak. Az ő szemén keresztül egy elég nagy keresztmetszetet tekinthetünk át a rendszerváltás előtti és utáni korszakok minden jellegzetességével, kordokumentumként.

A sor gyorsan fogyatkozott előttünk, Tibor dedikált, mosolygott, váltott mindenkivel pár szót, fényképezkedett azzal, aki kérte. Mindenki türelmesen várt, az idő mintha megállt volna, nem volt feszültség a levegőben. Azt hiszem, ezt kellene kivinni az utcára, ezt a türelmet, hogy érdemes várni valakire, aki ad nekünk valamit a saját lelkéből és könnyebbé teszi humorával a mindennapokat. Hisz lássuk be, mégiscsak egy kormány által nem igazán szívlelt előadóról van szó. Ő is megkapta például Kecskeméten ugyanazt, mint Nagy Bandó, már egy évvel a beharangozott előadás időpont előtt technikai okokra hivatkozva lemondták a fellépési lehetőségét a kecskemétiek. De mint tudjuk, nincs cenzúra kis hazánkban…

Hazaérve kíváncsian vetettük bele magunkat a Bödőcsi szóvirágokba. A könyvet pedig jó szívvel ajánljuk mindenkinek elolvasásra.

Czeczon István
Fotók: Czeczon István és Libri facebook