Elsőként Rácz Péter, a Nagykőrösi Református Egyházközség főgondnoka beszélt a templom történetéről, a kazetta felújításának előzményeiről. Elmondta, hogy a nagykőrösi református templom múltja egészen az Árpád-házi királyokig nyúlik vissza, de az akkori kis templomból ma már semmit nem láthatunk, mert annyiszor átépült, bővült, felújították. A jelenlegi kinézete az 1800-as évek közepét, második felét tükröző állapota a templomnak. Megtudhattuk, hogy a 2010-es népszámláláson négyezren vallották magukat Nagykőrösön reformátusnak, ebből körülbelül ezer egyházfenntartó van a helyi egyházközségben. Templomba kb. háromszáz fő jár, bár nem mindenki jön el vasárnap, de azért nagyobb ünnepek alkalmával ez a szép nagy templom is félig megtelik.

Rácz Pétertől megtudhattuk, hogy 2012-ben önkéntes munka keretében az Arany János múzeumban elvállalta az ottani fényképarchívum digitalizálását. Munka közben rábukkant egy képre, amin az volt olvasható, hogy a nagykőrösi református templomból származó színes, festett mennyezeti kazettarészlet, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Nagytiszteletű Szabó Gábor, aki szintén szívén viseli a nagykőrösi református templom, a helyi reformátusság történetét, egyszer csak valahol, valamelyik szakirodalomban megtalálta azt az információt, hogy innen a nagykőrösi református templomból egy festett mennyezeti kazettarészlet bekerült a nemzeti múzeumba. Ez az információ több helyen is fellelhető, de a fénykép a szakirodalom előtt addig ismeretlen volt.

Mivel időközben kiderült, hogy az elmúlt évtizedek során a nemzeti múzeumból a fatábla elveszett, Szabó Gábor azzal az ötlettel állt elő, hogy rekonstruáltassák ezt a kazettát a rendelkezésre álló adatokból. Elmondta, hogy Szabóné Demény Mónika népi díszítőfestőnek van akkora tudása, hogy ki fogja kutatni, abban a korban milyen stílusban, milyen színeket használtak, hogyan is néztek ki ezek a táblák, neki megvan a kvalitása ahhoz, hogy újraalkossa ezt az elveszett tárgyat. Felkérték őt, és a művészi szabadságával élve, az általa rendelkezésre álló információk alapján rekonstruálta a mennyezeti kazettát.

A műsorban az alkotó a helyszínen, a nagykőrösi templomban beszélt a művéről. Elmondta, hogy annak idején a gyülekezet révkomáromi asztalos és festő mestereket kért fel a kazetták elkészítésére. A színek voltak számára nagy kérdés, hiszen csak egy fekete-fehér kép állt a rendelkezésére. Kutatásai során rátalált arra, hogy az alapszín törtfehér, a főszín pedig a piros, zöld, barna és a fekete. A kikevert színekkel próbatáblákat csinált kisebb-nagyobb méretben, hogy lássa, a táblán miként mutatnak a színek.

A táblán egy életfa motívum látható, alul a szív az isten szeretetét, teremtését jelenti. A két alsó inda a teremtést jelképezi, a két hurkos tulipán jézus születését, majd fentebb, a következő levélmotívum jézus élete és tanítása, a barna-okker minták az angyalokká módosult tanítványokat ábrázolják, felül pedig a tulipán, mint a pünkösd jelképe. Benne van a teremtéstörténet és a bibliai üzenet – fűzte hozzá.

tudósítónktól