folytatás
Eltelik újabb öt (!) év, mígnem 1897. május 2-án tartják a következő, sokadik előkészületi megbeszélést. Ezen kizárólag iparosok – harmincnégyen (!) – kapnak meghívást, valamint három tanító: Cseri László, F. Szabó Ambrus, és ismét Tóth Lajos.

A koronavírus-járvány mindannyiunk életét alaposan felforgatta. A közösségi színterek bezárták ajtajaikat a településen a kultúra és a sport területén is. Ugyan a kijárási korlátozás megszűnt, azonban a járvány még nem állt meg.

A nagykőrösi önkormányzat képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján 2013. május 30-án hozta létre a Nagykőrösi Települési Értéktár Bizottságot. Az Értéktár Bizottság a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény alapján azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és megküldi azt a Megyei Értéktárba.

(„A kollektív bölcsesség az marhaság! A kollektív hülyeség az valóság!”  Popper Péter).

Az idézetteknél jóval többet, cca. négyszer ennyit tettek közhírré, olvastak fel annak idején, egy-egy alkalommal.

„A 2018-as évvel indult el Tóth Csenge (Harcosok Klubja/Kálóczi Branch) felnőtt karrierje a Shinkyokushin karatéban.

Nem akarok túl messzire kalandozni az eredeti mondanivalómtól, de hangsúlyoznom kell, hogy a „jegyző” a régmúltban is fontos és többnyire bizalmas alakja volt a mindenkori hatalomnak.

Például ünnepelhetnénk az idén, szeptember 11-én esedékes, 210 esztendővel ezelőtti eseményt, amiről a krónikaíró Balla Gergely eléggé részletesen megemlékezett, a „Kőrös Város históriája” című munkájában.

Miközben a nagykőrösi városvezetés hétről hétre dicshimnuszok sorával próbálja elhitetni az emberekkel, hogy milyen jó is nekik, a számok – amelyek, ahogy mondani szokták, makacs dolgok – egészen mást mutatnak.