A YouTube immár 20 éve meghatározó szereplője az internetes tartalomfogyasztásnak. Egy garázsprojektként indult ötletből mára a világ egyik legnagyobb videómegosztó platformja lett, amely forradalmasította a médiafogyasztási szokásokat, új karriereket teremtett és teljes iparágakat alakított át. De hogyan jutott el idáig, és milyen kihívások várnak rá a jövőben? Cikkünkben bemutatjuk a YouTube történetét, fejlődését és hatását a digitális világra.

Értesülhettünk arról, hogy az EU nemcsak Magyarországon, de a többi tagországban is vizsgálni fogja a jogállamiság meglétét, és szó van arról is, hogy a járvánnyal kapcsolatos rendkívüli támogatások, továbbá a soron következő hét év költségvetési támogatása a jogállamiság meglététől fog függeni.

A nagykőrösi önkormányzat képviselő-testületének szeptember 24-i ülésén a fideszes képviselők ismét a Heti Hírek lapszemléjével töltötték idejüket, amit egyébként a város javára is fordíthattak volna. Az előző üléshez képest most annyi volt a változás, hogy nem a tanácskozás elején hozták szóba, hanem a végén – mivel a szervezeti és működési szabályzat módosításával az interpellációk napirendi pont hátra került – és nem a tízmilliós TAO/NAV-tartozást felhalmozó Kinizsi elnök, Sohajda Márk volt a témafelelős, hanem Nagy Balázs.

Igen, úgy tűnik huszonkét évet élt a legnépszerűbb magyar hírportál, az Index.

A június 25-i képviselő-testületi ülés eseményei alapján joggal feltételezhetjük, hogy egy újfajta betegség támadta meg Nagykőrös fideszes városvezetését. Ha tudományos igénnyel közelítjük meg a kórt, akkor latinul a „Heti Hírek-rettegitis” nevet kaphatná, amit magyarul legtalálóbban Heti Hírek-rettegésnek lehetne nevezni.

A járvány kellős közepén járva kezdem azt érezni, hogy a világ lassan kivetkőzik önmagából. Olyan híreket hallani, ami önmagában is megdöbbentő és sokkoló. Ha egy gyerek kezet emel szüleire, annak vélhetően súlyos betegsége van.

Németh Péter írta a mai magyar helyzetről: „Hiába látja, tudja a többség, hogy mire használják, nem tesz ellene semmit!”

A ma már nem is olyan fiatal hatalmon lévők, akik a kétezredik év elején még ellenzékben, aztán pedig kormányra kerülve, tudatosan, és könyörtelenül láttak hozzá az egykor még közszolgálatinak nevezett, és az adófizetők pénzéből fenntartott, ám ma már egyértelműen a regnáló hatalom szolgálatába állított média „megtisztításának”.

Nemrégiben robbant be a világ és Magyarország közéletébe az álhír fogalma. Idegen szóval – mert a magyar ember szereti az idegen kifejezéseket használni – a fake news.