Igaz, hogy Joe Biden már hetvennyolc éves, de óriási rutinja van a politikában, hiszen alelnöke volt Barack Obamának, és évtizedek óta dolgozik az amerikai politikai életben. Valószínűleg többek között ezért választott maga mellé női, színesbőrű alelnököt.
Végül is óriási meglepetésre, a visszafogott demokrata Joe Biden győzött, akinek a győzelmét Trump elnök azonnal kétségbe is vonta. Szavazat újraszámlálást rendelt el, és abban bízott, hogy meg tudja fordítani a választás végeredményét, azaz ő marad az USA elnöke.
Hát ez nem jött be, sőt Biden előnye növekedett. Amikor Trump ezt érzékelte, szélsőjobboldali hívei előtt kifejezetten uszító beszédet mondott, akik úgymond „vették a lapot”, és megostromolták a Capitoliumot, az épületbe be is hatoltak, ráadásul fegyveresen. Öt ember halt meg ebben az erőszakos megmozdulásban, és mindezek után Trump elhatárolódott ezektől az emberektől, akik pedig az ő buzdítására vitték véres cselekményekbe az amerikai demokráciát, lejáratva azt ország-világ előtt. Trump tehát kétségbeesetten menekült a felelősségre vonás elől, még hazugság árán is, ami pályafutását tekintve soha sem állt távol tőle.
Trump még egy gyors kinevezéssel új szövetségi bírót nevezett ki, majd elnöksége utolsó éjszakáján – eltérve szokásától –közkegyelmet osztogatott.
Mindezek után már nem érte meglepetés a közvéleményt, amikor a leköszönő elnök, Trump nem vett részt az új elnök, Biden beiktatásán, sőt felesége, a first lady sem vezette végig a Fehér Házban Joe Biden feleségét.
Ez kifejezetten durva lépés volt a leköszönő elnöki pártól, mint ahogy az is, hogy Trump nem gratulált, és nem is ismerte el Joe Biden győzelmét.
Az új elnök, Joe Biden azonnal munkához látott a beiktatási ünnepség után, és látványos intézkedéseket hozott, részben a koronavírus-járvány ellen, melynek már több mint négyszázezer áldozata van Amerikában, elrendelvén azt, hogy maszkot kell hordani az USA hivatali helyiségeiben, másrészt pedig a több mint tizenegymillió illegálisan az USA-ban tartózkodó menekült számára a megfelelő procedúra után lehetővé teszi az állampolgárság megadását.
A beutazási tilalmat feloldotta a mohamedán vallású országokból, továbbá elrendelte a mexikói bevándorló szülők családegyesítését a gyermekeikkel, akiket Trump annakidején törvény útján elszakított szüleiktől. A mexikói határkerítés építését is leállíttatta. Mindezt tette elnöksége első napján.
A volt elnök ellen úgynevezett inpeachment eljárás indult kétszer is, ami azt jelenti, hogy ha ez sikeres lesz, négy év múlva már nem lesz választható Trump amerikai elnöknek, sőt minden politikai tevékenységtől is eltilthatják az USA-ban.
Nehéz megvonni Trump elnökségének mérlegét, de az biztos, hogy Joe Biden újra szeretné egyesíteni a nemzetet, amelyet Trump oly mélyen megosztott elnöksége ideje alatt.
Amerika befele fordulását is felülbírálta Joe Biden, azaz visszatért a párizsi klíma egyezménybe, és megállította az Egészségügyi Világszervezetből való kilépés folyamatát az USA vonatkozásában.
Összesen tizenhét intézkedést hozott meg, melyeket itt nem részleteznék, csak a fontosabbakat említettük.
Joe Biden tehát betartotta szavát, és így nyilatkozott: „Nincs vesztegetni való idő, megtartom az ígéreteimet!”
Igen, valóban gyorsan cselekedett, és ehhez segítségül hívta az amerikai népet is.
Valószínűleg nyitni fog Európa felé is az új elnök, hiszen Amerikának mindig is Európa volt a legtermészetesebb történelmi szövetségese.
Az elnökváltással tehát megtörtént az amerikai kormányváltás is, amely lényegében visszatérést jelent a Trump előtti időkhöz, azaz a valódi demokráciához.
Sok politológus párhuzamot vél felfedezni a 2022. tavaszán esedékes magyar parlamenti választásokkal. Áder János mandátuma is jövő év márciusában jár le.
Sok ellenzéki politikus is úgy véli, hogy az ellenzéki szövetségi tömörülésnek már is meg kellene nevezni azokat a törvényerejű intézkedéseket, melyeket az ellenzéki tömörülés győzelme esetén a köztársaság kormánya már legalább az első héten meglép. Ez nagyban megkönnyítené a szavazással kapcsolatos tisztánlátást.
A köztársasági elnök szerepe is kiemelten fontos lehet, hiszen a jelenlegi hatalmat birtokló Fidesz-KDNP szövetség valószínűleg nem fogja megtenni azt a szívességet az ellenzéknek, hogy a köztársasági elnök megválasztását az új parlamentre hagyják.
Fontos a köztársasági elnök jogosítványa, hiszen a választási eredmények alapján, az előzetes tárgyalások nyomán ő terjeszti be a parlament elé a megválasztásra esélyes új miniszterelnök-jelöltet. Ha ezt nem szavaznák meg a parlamentben, akkor a köztársasági elnök negyven nap után akár fel is oszlathatja az országgyűlést, és új választásokat írhat ki.
A tét tehát nem kicsi, sőt kifejezetten óriási.
Hogy mi fog történni nálunk, Magyarországon 2022-ben, mintegy másfél év múlva, azt majd meglátjuk és megtapasztalhatjuk.
ábrahám
